Megint nem Southampton
Már meg sem lep, hogy megint nem szálltunk ki Southamptonban. Valahogy mindig kimarad ez a…
Megint nem Southampton
Már meg sem lep, hogy megint nem szálltunk ki Southamptonban. Valahogy mindig kimarad ez a város: hiába állunk itt a kikötőben, egyszerűen hidegen hagy. Egyszer láttam itt egy fókát a hajók mellett — az tényleg meglepő volt — és az is hátborzongató érzés, hogy innen indult a Titanic, és mennyire nem ért oda, ahova tartott….
Irány az óceán! (740.)
Nem tudom végül hány napos lesz ez az élménybeszámoló mert nem biztos, hogy minden nap lesz erőm, kedvem és energiám írni, de majd kiderül. Idén még nem voltunk hajózni mert lefoglalt az élet, de persze nem hagyhattuk ki a dolgot, így most Irány az óceán! A kikötőben olyan barátságtalan idő volt, hogy elgondolkodtam azon, hogy…
Falusi suttyó (739.)
Pár hete belefutottam egy érdekes tapasztalatba, amit eleinte nem tudtam hova tenni. Kis magyar társadalmunkban már az a tény is elég, hogy ki hol lakik: a társadalom egy része ebből rögtön tudni véli, mennyire intelligens, mennyi pénze van, mennyire művelt a másik – pusztán azért, mert „falusi”. A lenéző mondatra nem volt időm reagálni –…
Mérgező környezet (738.)
A rossz környezethez nem kell alkalmazkodni. És nekem elegem van a mérgező környezetből. Elegem van abból, hogy beszólogatnak, és bár minden rossz szándék nélkül teszik, mára egészen világosan látható, hogy az a világ, amiben én élek, teljesen más, mint az ő világuk. Valami olyan szűk, pici helyre szeretnének „betuszkolni”, ahova egyszerűen nem férek be. És…
A szél (Ios-sziget) (737.)
Amikor megérkeztünk, már akkor is elég erős szél fújt, de még nem a brutális méretű. Aztán egyre erősödött, és egyik este a gyorshajó már nem ment tovább. Dudált nagyokat az öbölben (mert Ios falu egy öbölben van, aminek elég keskeny a bejárata, nézd meg a térképen), aztán ahogy szokott, kikötött, majd még egy ideig járatta…
Henyélés Ios szigetén (736.)
Ha véletlenül tévedsz ide, akkor ennek a posztnak több előzménye is van, amiket itt és itt olvashatsz. A henyélés kedvéért jöttünk most erre a szigetre. Elég durva időszakunk van mostanában. Jó, ez tart 4 éve, és még nincs vége, szóval azért vagyunk itt, hogy semmit tegyünk napokig.A semmittevés egy szükséges dolog, ha az ember nagyon…
Irány Ios! (735.)
A busz jót tekergett velünk Santorinin egészen Athinios kikötőig, és nem azon az útvonalon jöttünk, amerre szoktunk, de legalább láthattam, hogy Santorinin már mindenhova is építenek. Azt hiszem, tavalyi hír, hogy korlátozzák már az építési engedélyek kiadását mindenhova és bárhova, mert ez már tényleg túlzás.Athinios kikötőben a hajó már ott állt és várta az utasokat,…
Firai Kalandok (Santorini) (734.)
Ma a firai kalandok következnek, az előző részt itt találod: Újra Santorinin. A napom egy reggeli edzéssel kezdődött, ami nem a tengerparton zajlott, hanem a szobában, de legalább mozogtam. Majd erről fogok írni egy hosszabbat, ha megjön az ihlet, mert van mit, és mindig van valami változás. A változás nem abban mérhető, hogy 32-es lett…
Újra Santorinin (733.)
Bevallom, kezdett hiányozni Santorini. Mi lehet most itt? Mi történt az elmúlt két évben, amíg nem jártam erre? Pláne úgy, hogy tavasszal minden híroldal tele volt azzal, hogy 23 000 földrengés rázta meg a szigetet – és nem is a szolid, észrevétlen fajtából, hanem a keményebb verzióból. A helyiek többsége konkrétan elmenekült, és persze nagyon…
Retkes város – Athén (732.)
Jó, igen, tudom, a görög kultúra, meg a joghurt, meg hogy mindent is a görögök találtak föl az összes görög istennel, Olimposszal, a kultúrával, mindennel együtt. Tudom, értem, elismerem. Az Akropolisz távolról nézve maga a csoda, ahogy most este a szálloda tetőteraszán ülve csodálom tisztes távolból, de jobb az, ha többet tényleg nem jövünk ide….
Asszonyállat (731.)
(A fenti képnél a hosszú ő-től tekintsünk el, ChatGPT barátunk még nem annyira profi.) Tudom, írtam már a témáról, de azóta is érnek „érdekes” tapasztalatok a Budapesttől nem annyira távoli kisvárosomban. Határozottan nem állítom, hogy jólesik ezeket a saját bőrömön érezni, mert merőben más élmény, mint amiben eddig éltem, de itt valahogy lemaradt a világ…
Lájkvadász (730.)
Remek hely a magyar kisvárosom. A téma itt az utcán hever, vagyis a szomszédok gondoskodnak arról, hogy időnként legyen min eltöprengeni. Történt ugyanis, hogy az egyik szomszédról kiderült, hogy túlságosan jószívű ember, és ezzel párhuzamosan elég naiv is, és nyilván nem is túl dörzsöt. Ő csak egy lájkvadász, aki abból szerzi az elismerést, vagy az…