A szél (Ios-sziget)
Amikor megérkeztünk, már akkor is elég erős szél fújt, de még nem a brutális méretű….
A szél (Ios-sziget)
Amikor megérkeztünk, már akkor is elég erős szél fújt, de még nem a brutális méretű. Aztán egyre erősödött, és egyik este a gyorshajó már nem ment tovább. Dudált nagyokat az öbölben (mert Ios falu egy öbölben van, aminek elég keskeny a bejárata, nézd meg a térképen), aztán ahogy szokott, kikötött, majd még egy ideig járatta…
Henyélés Ios szigetén
Ha véletlenül tévedsz ide, akkor ennek a posztnak több előzménye is van, amiket itt és itt olvashatsz. A henyélés kedvéért jöttünk most erre a szigetre. Elég durva időszakunk van mostanában. Jó, ez tart 4 éve, és még nincs vége, szóval azért vagyunk itt, hogy semmit tegyünk napokig.A semmittevés egy szükséges dolog, ha az ember nagyon…
Irány Ios!
A busz jót tekergett velünk Santorinin egészen Athinios kikötőig, és nem azon az útvonalon jöttünk, amerre szoktunk, de legalább láthattam, hogy Santorinin már mindenhova is építenek. Azt hiszem, tavalyi hír, hogy korlátozzák már az építési engedélyek kiadását mindenhova és bárhova, mert ez már tényleg túlzás.Athinios kikötőben a hajó már ott állt és várta az utasokat,…
Firai Kalandok (Santorini)
Ma a firai kalandok következnek, az előző részt itt találod: Újra Santorinin. A napom egy reggeli edzéssel kezdődött, ami nem a tengerparton zajlott, hanem a szobában, de legalább mozogtam. Majd erről fogok írni egy hosszabbat, ha megjön az ihlet, mert van mit, és mindig van valami változás. A változás nem abban mérhető, hogy 32-es lett…
Újra Santorinin
Bevallom, kezdett hiányozni Santorini. Mi lehet most itt? Mi történt az elmúlt két évben, amíg nem jártam erre? Pláne úgy, hogy tavasszal minden híroldal tele volt azzal, hogy 23 000 földrengés rázta meg a szigetet – és nem is a szolid, észrevétlen fajtából, hanem a keményebb verzióból. A helyiek többsége konkrétan elmenekült, és persze nagyon…
Retkes város – Athén
Jó, igen, tudom, a görög kultúra, meg a joghurt, meg hogy mindent is a görögök találtak föl az összes görög istennel, Olimposszal, a kultúrával, mindennel együtt. Tudom, értem, elismerem. Az Akropolisz távolról nézve maga a csoda, ahogy most este a szálloda tetőteraszán ülve csodálom tisztes távolból, de jobb az, ha többet tényleg nem jövünk ide….
Asszonyállat (731.)
(A fenti képnél a hosszú ő-től tekintsünk el, ChatGPT barátunk még nem annyira profi.) Tudom, írtam már a témáról, de azóta is érnek „érdekes” tapasztalatok a Budapesttől nem annyira távoli kisvárosomban. Határozottan nem állítom, hogy jólesik ezeket a saját bőrömön érezni, mert merőben más élmény, mint amiben eddig éltem, de itt valahogy lemaradt a világ…
Lájkvadász (730.)
Remek hely a magyar kisvárosom. A téma itt az utcán hever, vagyis a szomszédok gondoskodnak arról, hogy időnként legyen min eltöprengeni. Történt ugyanis, hogy az egyik szomszédról kiderült, hogy túlságosan jószívű ember, és ezzel párhuzamosan elég naiv is, és nyilván nem is túl dörzsöt. Ő csak egy lájkvadász, aki abból szerzi az elismerést, vagy az…
Egy áramszünet margójára (729.)
Ebben a posztban a magyar kisvárosom igen ingatag lábakon álló elektromos ellátása és az abból fakadó kérdéseket járom körbe. Az áramszünetek itt ugyanis mindennaposak, noha általában csak 1-2 másodpercig tartanak, de néha beüt egy-egy nagyobb is. A legutóbbi viharban 6 órán át nem volt áram. Jó, tudom, vannak emberek, akik szerint ez említésre sem méltó,…
Kiégés (728.)
Mindig pörgök. Általában ezerhétszázzal. Egymás mellett, párhuzamosan fut rengeteg projekt, amik között vannak szórakoztató és muszáj dolgok is, plusz ugye ott van a ház, meg egy másik felújítós projekt meg a kert is. És akkor jött az AI, ami azt ígérte, hogy leveszi az ember válláról a munka egy részét, és tyű, de jó lesz….
Afrika megkerülése hajóval (727.)
A rendszeres olvasónak biztos feltűnt, hogy lassan egy éve voltunk utoljára hajózni. Nyilván figyelem a hajós utazások árait, a kihagyhatatlan lehetőségeket, de az a helyzet, hogy mostanában van az az időszak, amikor minden hajózást törölnek. Afrika megkerülése nem akar összejönni, sokadik nekifutásra sem. (A posztban megjelenő képeken a Hormuzi-szorost látjátok. Ami fönt van, az a…
Coaching
Ha az ember elakad az élete valamelyik területén, nem szégyen segítséget kérni. Így volt ez velem is, amikor úgy éreztem, szükségem volt egy másik nézőpontra, egy új irányra, mert megakadtam. Lényegesen okosabb nem lettem a coachingtól – de lettek új kérdéseim, és ez talán még fontosabb. Évek óta kattogok azon, hogy a meglévő tevékenységeim mellé – vagy…