A poszt 2021 május elején íródott. Meglógtunk Berlinből több mint egy hete mert elegem vagy elegünk volt már a bezártságból. Itt Portugáliában sokkal jobb a helyzet, konkrétan most itt a legjobb a helyzet egész Európában, és különösebb elvárás nem volt a teszteléssel, karanténnal, ilyenekkel, így eljöttünk ide és ez az első munkanap, amiről már egy ideje tudtuk, hogy hideg lesz és esős. Így is lett. Szétfagytam a lakásban, a fűtőtestet végül 30 fokra állítottam és csak délutánra olvadtam ki. Néha elállt az eső, de egész nap csúnyán fújt a szél. Nem volt jó az idő.
A reggelt úgy kezdtük, hogy autóba pattantunk és elvágtattunk az esőben a boltba. Nem sejtettük, hogy itt a bolt is fél 10-kor nyit, előtte csak a pék van nyitva reggel 7-től. Szóval lepattantunk a boltról, így kénytelenek voltunk beérni egy valamivel a péknél.
Közben volt egy cuki jelenet, mégpedig, hogy a komp pont akkor indult, amikor mi odaértünk a parkolójába, mire az szó nélkül megállt, a legénység elkezdte a sorompót visszahúzni, a hajó újra közelített a kikötőhöz nehogy lemaradjunk, mi meg kiabáltunk, hogy nem megyünk, de köszönjük. Milyen kedvesek 🙂
A péknél mit ettünk? Az egyik egy bolo de Berlím volt, ami rosszabb volt, mint amit pár napja Portóban ettünk, a másik egy muffin volt, amin volt néhány darab dió. Nem mentem tőle falak. A kávéjuk viszont jó szokott lenni.
A nap többi része, egészen délutánig részemről vacogással és takaróba burkolózással telt, meg persze ebédeltünk is. Délután 5 körül elmentünk a boltba mert épp elállt az eső és bevásároltunk mindenféle bűnös dolgot. Vettünk lisztet meg mindenféle jót, hogy holnap megsüssem. Még mogyorókrémet is vettünk, így az tuti lesz benne meg szerintem egy kis kandírozott mandulát is fogok csinálni. De ezt majd holnap.
Olyan szép időnek néz ki ezen a képen, pedig mire hazaértünk (5 perc múlva) már szakadt az eső. A fönti képen bal oldalon a boltot látod. Ez a legnagyobb a faluban, mert több is van. Van egy olyan, ami bolt-kocsma-presszó egyben. Furcsa öszvér.
Ez a bolt nyitvatartási ideje. Nem az éhes gyomorra van szabva.
Itthon végre elég meleg lett és valami csoda is történt mert 7 körül már kellemesen sütött a nap, így kimentünk a partra. Most sem volt ott senki.
Elmondhatatlanul jó egyedül lenni az óceán partján!
Készítettem videókat is, beeszem ide. Nekem nagyon tetszik a cuki füves.
Ez a másik ugyanonnan készült, de a másik irányba nézett a telefonom.
Miután kicsodálkoztuk magunkat a parton, hazajöttünk. A ria kikötőjében, Aveiroban látszott egy hatalmas hajó, amire felpakoltak egy csomó szélkerék lapátot. Lehet, hogy az összes rajta van.
A bal oldali hajón láthatod őket.
Így telt az első munkanap. A többi portugál kalandunkról itt olvashatsz.
