Berlin – Brandenburg reptér, te fos!
A történet ott kezdődik, hogy lassan időszámításunk előtt a helyi hatóságok belátták, hogy a meglévő repterek bizony kicsik lesznek és időszerű lenne egy új, hatalmas repülőteret építeni, ami minden igényt kielégít és a lényegesen nagyobb forgalmat kiszolgálja.
A szándék megvolt, ráadásul még a pénz is, az idő is, főleg ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy sikerült egy laza 10 évvel tovább építeni a repteret és végül sokkal többől kihozni, mint amennyit költeni szerettek volna rá.
A plusz 10 év és az extra költség ne vezessen félre senkit, ettől nem lett jobb a reptér, sőt.
Attól sem lett jobb, hogy az építés ára folyamatosan növekedett, végül ha jól tudom dupla annyiba került, mint amennyire tervezték.
Aki rendszeresen olvassa a blogot az tudja, hogy a németek vagy nagyon pöpecül megterveznek mindent és a dolgok mennek, mint a karikacsapás, mintaszerűen hatékonyak, vagy ha nem… na akkor maximális katasztrófa és mindenki fogja a fejét.
És most tényleg mindenki fogja a fejét mert bár a reptér egy éve nyitva van, szegény férjemnek jutott az a nem egészen stresszmentes feladat, hogy az új berlini reptérről felszálló első gépen legyen. Már akkor sem ment simán a dolog, de azóta eltelt egy év és az ember azt gondolja, hogy ennyi idő és vélhetően rengeteg utas után már hozzászoktak az új reptérhez a dolgozók és a repteret irányítók.
Nos, ez nincs így.
Mostanában megint rendszeresen repülünk erre-arra de mióta erről a reptérről indulunk, nem volt olyan járat, ami minden kellemetlenség nélkül tudott elindulni.
Egyszerűen nem megy.
Úgy szar a reptér, ahogy van.
Nemcsak én mondom ezt, hanem a megkérdezett szakértő is.
1. Tömegesek az olyan esetek, hogy az utasok nem érik el a repülőjüket. Milyen már az, hogy ha egy picit is nagyobb a forgalom, ÖT órával a gép indulása előtt kell kimenni?
Nem luxus ez egy kicsit és nem felháborító pofátlanság az hogy arra hivatkoznak, hogy nincs elég dolgozójuk?
Értem én, hogy egy reptérnek kicsit komplexebb a működése annál, hogy simán csak “jóvan, mennyé” mert ezer dologra kell figyelni, ezért hosszabb idő a dolgozók felkészítése.
2. Értem én, hogy a németeknek valami furcsa vonzódása van a télen túlfűtött helyekhez, de miért kell ezen a reptéren télen-nyáron 30 fokot tartani?
3. Hogyan fordulhat elő az, hogy míg a többi reptéren inkább növelték a személyzetet, itt csökkentették?
4. Hogyan fordulhat az elő, hogy az induló gépeknél csak egy ember dolgozik? Egyetlen emberre van bízva a teljes gép utasainak lecsekkolása egy olyan időszakban, amikor a repjegyen és a személyin kívül még a PLF-et és a nemzetközi oltási igazolást is kérik?
Alapból még pre-covid időkben is két-három ember intézte a sima becsekkolást. Mert gubancok mindig vannak.
Most ha gubanc adódik, annyival intézik el (mert másra nincs lehetőség) hogy “jólvan, mennyencsak, elhiszem”
Nem gáz ez egy kicsit nagyon?
De!
5. Hogy lehet az, hogy nincs ember, aki az érkező és induló gépekhez odatolja a lépcsőt? Milyen már az, hogy nem lehet a gépből kiszállni?
Még az a szerencse, hogy a Ryanair gépeiben alapból van legalább egy lépcső. A többi társaság meg csak várhat.
Szóval vannak itt problémák.
6. Milyen már az, hogy felmerül az utasban (bennem) hogy jobb lenne a Berlin – Brandenburg repteret kihagyni, akkor is ha csak fél órára van tőlünk? Milyen már az, hogy egyáltalán eszembe jut, hogy lehet hogy inkább Hamburgból vagy bárhonnan máshonnan kellene indulni mert egyszerűen kiszámíthatatlan, mi történik.
Hozzáteszem, hogy még a covid előtti időkben hetente jártam Budapestre, és mindig, kivétel nélkül percre pontosan indult és érkezett a járat (ez a valóságban előbb érkezést takar) és még csak fel sem merült bennem, hogy egyáltalán késhet egy gép.
Ezzel szemben most ott tart a helyzet, hogy nem merek a pontossággal tervezni mert MINDIG van valami.
Az utolsó indulásunkkor („természetesen” késett a gép) volt egy ember, aki konkrétan nem találta a kapuját. Nem találta sem ő, sem a többi utas és mivel valami roppantul rejtélyes okból kifolyólag egyetlen ember foglalkozik csak az utasok kezelésével, az meg eléggé elítélendő stílusban közölte vele, hogy „ez nem az ő problémája, neki a 24-es kapunál kell állnia, keressen mást.” Nem tudom mi lett az emberrel, de szégyen az ilyen helyzet!
Milyen már az, hogy csak néhány szék van, ahova le lehet ülni? Miért a lépcsőn állva kell várni, hogy az ember beszállhasson a gépbe? Értem én, hogy covid meg ilyenek, de ha az emberek leülnek vagy lefekszenek a földre, akkor az nem rosszabb helyzet, mintha leülnének egy székre?
Mert az ne várja már el senki az utastól, hogy a random időt késő gépe (akár 4-5 órát is késhet!) indulásáig ácsorogjon. Mert eleve minimum 2 órája ott van és ha ahhoz még a 4-5 órát is hozzáadjuk, plusz utána az ügyintézés… ember legyen a talpán aki 9-10 órán keresztül képes fegyelmezetten állni.
Tragédia, na!
Szóval jó lenne elkerülni a Berlin – Brandenburg reptér környékét is, de elég nehéz.
Egyéb, a városról szóló dolgokat itt olvashatsz.
