Igen, megint a Britzer Gartenről fogok írni, szóval ha unod, gyorsan pörgesd végig a képeket és olvass valami mást. Az összes Berlinről szóló posztot itt találod, de ha az őszi növénytani csodákra vagy kíváncsi, akkor olvass tovább.
Vannak Berlinben csodák, szerintem az egyik a Britzer Garten, amiről számtalan poszt született már az oldalon, de megint muszáj róla írnom mert a hétvégén (mint általában) megint kint voltunk, és annyira szép volt minden az őszi színekbe öltözve, hogy sajnálom, hogy nem vagyok festő. Bár, lehet olyan szépet festeni mint a természet? Nem!
Annyira kreatívan bánik a színekkel, olyan árnyalatokat alkot, hogy csak ámulok és bámulok. Olyan jó, hogy ilyen szép parkok vannak itt!
Tavasz – nyár – ősz
Télen és ősszel vannak a Britzer Gartenben a legkevesebben. Télen nyilván nem a legvidámabb a táj, de akkor is van mit nézni, ősszel pedig csak csodákat lehet itt látni.
Nem is értem, miért jár ilyen kevés ember ősszel a parkba.
Az igazat megvallva, csak pár éve van az, hogy a park nem zár be ősszel. Sokáig -ha jól emlékszem- szeptember közepe és április közepe között zárva volt, még bérlettel sem lehetett bemenni, de még az is lehet, hogy akkoriban még a bérlet sem létezett.
Tavasszal, amikor kinyílik a milliónyi tulipán, rengetegen vannak a nézelődők. Addigra a barik és a kiskecskék is megszülettek, a hatalmas marhákat újra kiengedik a legelőjükre és a kisvonat is elindul.
Mert újra jár a vonat! Miért újra? Mert még a covid előtt jött egy hatalmas vihar sok esővel és szimplán elmosta a síneket. Aztán a park átment covidos üzembe, nem járt a vonat sem mert ugye a másfél méter távolság az másfél méter még a parkban is.
Jut is eszembe, német szabálykövetés: még bőven az első hullámban történt, hogy ülve nem lehetett enni a parkban mert az piknikezésnek számított, állva, ugyanolyan távolságban egymástól ugyanazt fogyasztva már nem fertőzött a vírus. (Nem vagyok vírustagadó, csak így utólag sem értem ezt a szabályt.)
Szóval tavasszal itt rengetegen vannak, nyáron maximalizálódik a tömeg, ekkor a parkolóban sincs hely, bezzeg ősszel és télen, kong az ürességtől.
Na, eleget pofáztam, jönnek a képek:
