(2024 januári írás) Szeretem a békés, nyugodt helyeket, ahol nincs sok ember és az idő lassan telik. Amikor először jártunk Sao Miguelen minden más volt. Határozottan emlékszem, hogy a mai fogalmaink szerint nem voltak éttermek. Olyan helyek voltak csak, ahol mellesleg lehetett enni is valamit. Aztán a közbenső látogatások során nem láttam olyan hatalmas különbséget, de az utóbbi néhány évben már igen szembetűnő lett a növekedés. Mi változott Sao Miguelen az elmúlt 10-12 évben? Minden!
Akkoriban nem voltak turisták és a helyiek nem beszéltek angolul sem. Minden ráérős volt, és még csak a remény volt meg, hogy talán majd egyszer beindul a turizmus és az amúgy elég szegény helyieknek munkalehetőséget nyújt és nem kell majd messzire elvándorolniuk.
Az elvándorlás jelentős folyamat errefelé. Először 1870 körül kezdtek el innen főleg Amerikába távozni az emberek, akkoriban még bálnavadásznak álltak (ezekről az emberekről név szerint megemlékeznek Floresen a bálnavadász múzeumban) aztán több hullámban, néha politikai okokból, néha vulkánkitörés miatt, vagy csak szimplán egy jobb élet reményében távoztak innen jó messzire. Ribeira Grandéban a piac mellett van egy kivándorlásról szóló múzeum is. Bővebben az elvándorlásról itt olvashatsz, de több településen van Rua do Emigrante is, csak hogy nyomatékosítsa a dolgot.
Akkoriban, ha valamit meg akartunk nézni, meg is lehetett. Nem kellett magunkat előzetesen foglalt időpontokhoz igazítani, vagy várni. Nyugi volt.
Ribeira Grande mellett van a híres Caldeira Velha, ami ingyenesen (!) volt látgatható, de ha nem, akkor valami elhanyagolható összegért. A kutyát sem érdekelte még, bármeddig dagonyázhattunk a medencékben. Ezzel szemben most 2024 januárjában, egy igen kellemetlen, esős, szeles napon 40 percet kellett várnunk a beengedésre és csak másfél órát lehettünk bent. Januárban! Esőben!
Furnasban a fürdőben ugyanez a helyzet. Ott is rengetegen vannak mostanában. Oké, mi akkor voltunk ott először, amikor megnyílt, de azóta már egy komplett iparág épült rá. Vehetsz törölközőt, bögrét és mindent is az ajándékboltjában, lett öltöző, széf és bármi, amiért pénzt lehet legombolni.
Érdekes módon a furnasi fürdő ára nem tízszereződött meg, de itt is volt egy jelentős áremelés. Ha azt nézzük, hogy egy havi 1200 eurós fizu az Azori-szigeteken már jónak számít, de 800-zal is megelégszenek az emberek, és a vízeséses fürdőbe fejenként 10 euró a belépő, akkor láthatjuk, hogy ez nem a helyieknek szól. (Ők egyébként ingyen mehetnek be, fizessen a turista!)
Drága, lassan nemzetközi viszonylatban is. Az időpontfoglalásos rendszerből látható, hogy simán megengedhetik maguknak a magasabb árat is. Hiszen ha már elmentél olyan messzire, be fogod fizetni.
Szálláshelyek már mindenhol vannak, de állítólag még ez is kevés. (Helyi újságban olvastam.) És annyi az étterem és a bolt meg a szálláshely, hogy lassan az a ritka mondjuk Furnasban, ha valakinek nincs semmilyen turisztikai befektetése. Bővebben itt írok arról, hogy érdemes szállást keresni Sao Miguelen.
Aztán, ahol a legnagyobb hátast dobtam, az Ribeira Grande volt, egész konkrétan a piaca. Régen itt délelőtt kocsival csak nehezen lehetett elmenni mert mindenki ment bevásárolni. Ma mi van a piac helyén? Egy olyan komplexum, ahol több azori próbálkozik a helyi kormány támogatásával turistákat kiszolgálni. Egyik sem egy gasztronómiai orgazmus, de legalább próbálkoznak.
És hol van már a sok zöldséggel megrakott cekker?
Talán a szomszédos Continente boltban. Régen az a falu szélén volt, most meg onnan vagy egy kilométer már. Csupa új építésű csoda van arra. Egy új városrész.
De ne csodálkozzunk a nagy változásokon, ha a Ryan-nek rendszeres járata van nemcsak Ponta Delgada és Lisszabon között, hanem Londonból és Portóbál is repül, de a szomszédos Terceira szigetről is vannak járatai. De nem minden olyan fényes, ahogy elsőre látszik, mert a helyi újságban azt olvastam, hogy már nem indít olyan sűrűn járatokat az ír fapados, mint régen és az EasyJet meg drágán repül. Persze ehhez még ott van a Sata Azores és a Tap, ami meg mindenhova is reptet és nem jelentősen drágább.
Hát, ennyit változott São Miguel az elmúlt 10 évben. Sokkal több turista, lényegesen fejlettebb infrastruktúra, drágaság.
São Miguel látnivalóiról itt olvashatsz.
Ja igen, autóbérlés: mi most télen napi 10 euróért béreltünk autót az Ilha Verde cégtől (soha nem próbáltunk még mást a szigeteken, így ebben nem vagyok mérvadó) és már kértek minimum 1200 euró kauciót, ha esetleg… Persze hivatalosan foglalásonként ennyi, így ha ti is több szigetre mentek, akkor érdemes lebeszélni az ügyfélszolgálaton, hogy ne szabadítsák fel a pénzt mert azért mégis kellemesebben érzi magát az ember, ha nem 2x vagy 3x 1200 vagy 1500 eurót blokkolnak a bankszámláján, hanem csak egyszer teszik meg.
Mi változott Sao Miguelen? São Miguel ugyanolyan szép, csak sokkal de sokkal több az ember még télen is, mint régen csúcsszezonban és az árak is emelkedtek.
