Nemrég itt járt az egyik ismerősőm Berlinben, és sokat tanultam belőle.
Mit is?
Például azt, hogy mennyire nem jó, ha az embernek előzetes elképzelései vannak egy hellyel kapcslatban mert mindenképpen ahhoz igazodó, azt igazoló dolgokra fog koncentrálni, azt fogja keresni, mert az ember már csak ilyen, szereti ha igaza van. Mindenki.
Szóval eleinte érdekesnek tűnt azt látni, ahogy a magyar média átformálja az ember gondolkodását és látásmódját. Mindenkiét, aki valamilyen szinten kapcsoaltban van vele.
Nézzük a szereplőket:
‘Ember 1’: Több diplomával rendelkező több nyelven beszélő harmincasról van szó, aki ráadásul élt külföldön. Előzetes koncepciója szerint Berlin egy veszélyes város.
‘Ember 2″: Nulla diplomával rendelkező negyvenes házaspár, nyitottak a világra. És ez itt fontos szerepet kap.
„Ember 2” házaspár folyamatos rácsodálkozásban ment végig a városon, tetszett nekik a város lazasága, nyitottsága, gondolkodásmódja.
„Ember 1” azzal kezdte, hogy ne menjünk a szír negyedbe, mert jézusmária. Erre én visszakérdeztem, hogy mégis milyen szír negyedbe? Itt ugyanis nincs ilyen. Nemhogy szír, de semmilyen „olyan” negyed nincs, Berlinről elmondható, hogy egy nagy, vegyesen lakott város. Oké, ott van Kreuzberg, ami megfelel a budapesti VII. kerületnek – csak lényegesen nagyobb- és ott van Neukölln, ami egy valóban vegyesebben lakott városrész.
Hozzá tartozik, hogy utóbbi Berlin legszegényebb negyede, de ezzel párhuzamosan a legolcsóbb is, minden szempontból. És színessége miatt a legérdekesebb is.
A házaspár a látogatása után újabb berlini utat tervez, ember 1 pedig úgy döntött, hogy Berlin túl hippis és többet nem szeretne jönni.
Tehát: szerintem arról van szó, hogy mindenképpen keresett valamit, amibe bele lehet kötni, ami nem jó, ami nem tetszik neki és „csodák csodájára” meg is találta.
Az már más kérdés, hogy egy ekkora kiterjedésű, ilyen sokféle városban, ami nemhogy természetileg, hangulatilag de még építészetileg is különbözik még saját magától is városrészenként, elmondható-e az, hogy Berlin valamilyen?
Ha a mi környékünkön épülő új negyedet nézzük, ahol másfél milliárd forint∗ egy lakás, ahol a járdát naponta mossák (nem azért mert koszos, hanem azért, hogy nehogy legyen rajta egy porszem vagy egy lehullott falevél) vagy ha a gyönyörű villanegyeddel rendelkező Grunewald környékét nézzük, arra sem mondhatjuk, hogy hippis. A régi nyugatberlin a magasházaival, a luxusboltjaival hippis? Hogy is van ez? Spandau hippis lenne? Vagy Köpenick? Nem, semmiképpen sem.
Pont olyan lehippisezni Berlint, mintha Budapestre mondjuk a Hős utca megnézése után mondanánk, hogy putris.
Kiragadott példa alapján megítélhetünk-e valamit vagy valakit?
∗ Ebben a „hippis” Berlinben pont az okozza a problémát, hogy nem hippis. A „hippik” pont azért tüntettek, gyújtogattak mifelénk, mert nem hippis, mert egyre több a gazdag (errefelé), a jómódú és „érdekes módon” a lakásokat is a vastagabb pénztárcájú rétegnek építik.
Vagyis, ne legyen prekoncepciónk, ne ítéljünk egyetlen dologra összpontosítva. (Főleg ne egy ilyen nagy és színes várost ne próbáljunk meg egyetlen negyed alapján megítélni, egyáltalán, miért kell valamilyennek lennie?)
(a fenti kép Berlin főpályaudvarát ábrázolja, ami szerintem egy építészeti csoda)
