Úgy őszintén, te mit tudsz Norvégiáról? Jó, oké, ott vannak északon, és vannak rénszarvasaik meg fjordjaik. De ezen kívül tudsz még valamit Norvégiáról? Jó, télen sötét van, nyáron meg világos, és ott lehet nagyobb valószínűséggel megnézni az sarki fényt. De ezen kívül mit tudunk róluk? Nagyjából semmit.
Na, így vágtunk neki ennek az országnak, és jöttek a meglepetések, főleg mert kaptunk egy olyan idegenvezetőt, aki magától ontotta az érdekes információkat. Végre nem a történelmet nyomatták ezerrel (nem, ne érts félre, nagyon szeretem a történelmet, mert érdekes), hanem elmesélte, hogy ő, aki egy 300 fős falutól másfél órányira egy farmon (!) él a hegyek között, hogyan viszi iskolába a gyerekeit, mi van télen az autójában, hogyan készülnek fel a hosszú, hideg télre, mit esznek, és amúgy milyen ott az élet. Hogy mégis milyen jó oldalai van annak, hogy valaki ennyire északon, a hegyek között él.
Számomra felbecsülhetetlen kincs volt az idegenvezetőnk.
Képzeld el, hogy ott van Norvégia, aminek mindössze 5 millió lakosa van, és a területe majdnem négyszer akkora, mint Magyarországé. „Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb régiója az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Az emberi fejlettségi index (HDI) alapján a legfejlettebb állam a Földön” – írja a Wikipédia.
Norvégia az egyik legszebb hely, ahol eddig jártam. Még akkor is, ha igen erős mezőnyben indult. A meglepő szépség, a vad táj, a zöldség és a megszámolhatatlanul sok vízesés miatt hasonlítom Floreshez. Eddig csak Floresen láttam olyat, hogy bárhova nézek, vízesés van, vagy egyszerűen csak folyik a hegyből a víz.
Viszont bármilyen szép, nyugodt, fejlett vagy jómódú, semmiképp nem költöznék Norvégiába.
Mi a fenét csináltunk Norvégiában?
Egy öko hajóval voltunk fjordnézőben. Ezt az őszi időpontot választottuk, mert ekkor már olcsóbb volt a hajózás, és jól is tettük. Olyan gyönyörű őszi idő volt, hogy szebbet nem lehetett volna elképzelni sem. Volt hideg, eső, színes fák, pár szem hó és verőfényes napsütés is. Mindenből kaptunk egy kicsit.
A hajó az MSC Euribia volt, ami a nagy kedvenc Virtuosa testvére. Hiába újabb nála, nem jobb egy cseppet sem. Nincs rajta annyi érdekes dolog, nincs a kedvenc Indochina éttermem, és nincs Cirque du Soleil (utód) előadás sem. Ez csalódás volt, de összességében jól éreztük magunkat, mielőtt még azt gondolnád, hogy egy hétig szenvedtünk a hajón. Nem! 🙂 Tényleg jó volt, csak láttunk már jobbat is az MSC-nél, az MSC World Europa hajót pedig távolról sem közelítette meg. Igaz, az egy akkora „dög”, és annyi embert hurcol, hogy szerintem az nem a norvég fjordokhoz való.
A következő hetekben Norvégiáról fogok írni itt a blogon, és igyekszem majd jó sok képet is mellékelni, azokról mesélni, mert van mit.
