Idén sem unatkoztunk és általánosan elmondható, hogy minden utazás után az volt az érzésem, hogy „de jó itthon lenni” vagy „de jó, most két hétig nem megyünk sehova”. Persze a dologhoz tartozik, hogy idén úgy telt el 6 hónap, hogy lényegében Berlinben ültünk, csak a parkban voltunk és az összes többi, igen intenzív utazós élmény a maradék hónapokban történt. Kimerítő volt. Pillanatnyilag úgy érzem, hogy sokat utazni roppant fárasztó, és agyilag is megterhelő, hogy csak két hétig vagyok egy helyen (vagy addig sem).
Nem, ne menj el oda, hogy „hát, neki semmi nem elég jó” inkább az jusson el az agyadig, hogy az utazás fárasztó és TELJESEN más az, amikor valaki évente egyszer elutazik valahova, mint amikor alig töltesz el két hetet otthon, máris menni „kell” valahova. Azt hiszem, idén túl sok volt a „kell”. Remélem jövőre már nem lesz ennyi kötelező körünk erre-arra! Az alábbi felsorolásból pont ezek a kötelező körök fognak kimaradni és akárhogy is nézzük, ezek voltak a legtöbben idén. De túl vagyunk rajta, és ez a fontos.
Itt találod az előző évek utazásait: 2023, 2022, 2021, 2020, 2019.
Azori-szigetek januárban (Flores, Terceira, Sao Miguel)
Úgy indult, hogy Floresre mentünk, csak elsőre nem sikerült mert épen valami névvel rendelkező ciklon kószált arra és a gépünk Terceira szigetén kényszerleszállást hajtott végre. Semmi para nem volt, csak így volt biztonságosabb. Ha érdekel a helyi repülős közlekedés, akkor mindenképp nézd meg ezt a videót. Persze voltunk Sao Miguelen is és Floresen is eltöltöttünk egy hetet, ami örök élmény mert ritkán van az ember ilyen távoli, megközelíthetetlen és eldugott helyen. A világ vége után kettővel, így képzeld el.
Azori-szigetek decemberben (Pico, Sao Jorge, Faial, Sao Miguel)
Nem egészen stresszmentes három hetet töltöttünk a szigeteken. Végre találtunk olyan szigetket, ahol ehető a kaja és Pico esetében a nemzetközi konyhát is jól csinálják, eltekintve a pizzától. Na, komolyra fordítva: utazásunk céljáról akkor fogok írni, ha már túl vagyunk rajta, de az biztos, hogy lesz mit mesélnem. Picon minden megvan, ami az Azori-szigeteket jellemzi, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy elég nagy és kevés az ember. Fontos ez, ha az ember több évtizedig nagyvárosok közepén lakik.
Sao Jorge tényleg tele van tehénnel és a sajt arrafelé isteni, és még saját kávét is termelnek ott.
Faial arany zászlós tengerprtja szemben a Pico vulkánnal (fenti kép) olyan, mintha egy álomból lépett volna elő, arról nem is beszélve, hogy az a sziget is lenyűgözően szép. Majd ha megírom az élménybeszámolókat be fogom tenni ide a linkeket.
Berlin, Berlin és Berlin
Aztán hónapokig Berlinben voltunk (leszámítva a kötelező köröket, amik fárasztóak voltak). Ettünk jókat, jártunk ezerszer a parkban, sétáltunk mindenfelé, de semmi extra nem volt.
Olaszország áprilisban, egyedül
Jót kószáltam Olaszországban, jártam mindenhol is, és most egyedül voltam, ami hasznos élmény. Szuper volt a tavaszi napsütésben sütkérezni a tengerarton, szép helyeket látni és különleges ételeket enni.
Szerintem jövőre is elmegyek egy ilyen körre, de majd kiderül, mi lesz.
Málta, Spanyolország, Franciaország, satöbbi
Ötvenedik szülinapomra „kaptam” ezt a hajózást az MSC World Európa hajón. A hajó nagyon tetszett és sok kisebb társával ellentétben ez egy szuperül kitalált hajó: hiába 5000 utas (vagy mennyi) van rajta, nincs tömeg, nem úgy, mint az MSC Armonia hajón. A World Európa nevű hatalmas monstrum egycsoda, szerettem. Jártunk vele egy szép nagy körben mindenhol is, de a legemlékezetesebbek Málta, Spanyolroszág és Franciaország voltak. Nem azért mert itt még nem jártam volna, hanem mert jó élmények voltak. Szóval jó volt.
Poznan a júliusi hőségben
Hirtelen felindulásból jártunk Lengyelországban is, de ez nem annyira különleges esemény mert tőlünk pár órányira van és sokszor voltunk már ott. Jó volt, csak rettentően meleg és sok ember volt ennek ellenére is, de erről már sokat írtam.
Szicília szeptemberben
Szicília még mindig az egyik legnagyobb szerelmem. Szép, finom, érdekes. Nem mondom, hogy minden tengerpartja szuper mert a köves partokat nem szeretem, de azért vannak olyan partjai is, ahol szerintem sokáig el tudnék heverészni. Egészen biztos vagyok abban, hogy bár ez volt a sokadik alkalom, hogy ezen a szigeten jártunk, de nem utoljára voltunk most sem. Szicília nagy szerelmem!
Norvégia októberben
Norvégia szép, de nem az én helyem mert hideg, nyirkos és sötét. A fjordok lenyűgözőek, a magas hegycsúcsok és a lezúduló vízesések ezrei felejthetetlenek, de mégsem az én helyem. Igen, valószínűleg vissza fogunk majd menni mert van még ott érdekes hely, de nem laknék ott.
Kotor – Montenegró
Vannak a világon olyan helyek, ahol annyira szép a környezet, hogy sokáig tudnám bámulni. Voltunk már Kotorban ezer éve, és azóta csak annyit változott a hely, hogy rengeteg házat építettek.
Zante és Korfu – Görögország
Mivel a Jón-szigetek minden tagján jártam már (ez számomra is meglepő mert még a pici szigeteken is jártam, minden) túl nagy meglepetéssel nem szolgáltak, de azért meglepett a Zákinthosz szépsége, a gyönyörű színei, a rengeteg olajfa, és a zöld növényzete. Nem mondom, hogy szívesen visszamennék, mert azért valljuk be, vannak ennél kevésbé turistás helyek is hasonló szépésggel. Zante szép, de nem a világ teteje.
Dubrovnik – Horvátország
Olyan felkapott, és annyi a turista, hogy legközelebb is csak akkor megyek oda, ha épp útba esik. Most is így volt. Szép, kifejezetten igényesen felújították, de nem nekem való. Szerintem ez olyan hely, ami azoknak való, akik keveset utaznak és az évi egyszeri nyaralásukat töltik ott. Azoknak tényleg nagy élmény lehet, nekem nem. Azt se felejtsük el, hogy kifejezetten drága és ár-érték arányban a béka segge alatt helyezkedik el a föld másik oldalán vagy a szomszéd galaxis másik felén.
Az év legjobb pillanatai utazós szempontból
Ezek élmények és érzések lesznek, tehát sokra nem mész vele. Elmesélem, hogy hol volt idén a legjobb.
NEM fontossági sorrendben vannak.
- Feküdni a sziklákon és gyíkulni a napsütésben (Olaszország)
- A mély nyugalom a katalán borászatban
- Flores szigetén minden egyes perc, a világ végén vagyunk érzése (csak én és a természet)
- Pico szigetén a Mar Sushi Terrace-on enni egy isteni Miso levest
- Korfun saganaki sajtot enni
- Messinában az esti hangulat, a pezsgés
- Kotorban napsütésben ülni az étteremben és nézni a halakat a vízben
- Sehova nem utazni, nem rohanni, lelassulni, ráérősen olvasni a teraszon vagy az erkélyen
Mi a terv 2025-re?
Elvileg kevesebbet fogunk utazni, de ezt már le se merem írni mert aztán végül azok az évek telnek a legtöbb utazással, amikor elvileg alig utazunk. NAGY változások lesznek az életünkben, amiről majd úgyis beszámolok itt, mert érdekes dolgok lesznek.
Kicsit eltér az utazás témakörétől, de az a tervem, hogy több ruhát veszek mert már nem bírom magam, hogy egész évben 3 ruhát váltogattam. Nő vagyok, és igen, jól olvasod, tényleg ennyi cuccom van csak, ezért utdok szívfájdalom nélkül egy 25 literes hátizsákból élni hónapokig és bárnelyik pillanatban kapni magam és elindulni. Úgy könnyű, ha nem minimalista vagy, hanem ultra minimalista.
Nem iszunk, nem dohányzunk, nem drogozunk, autónk sincs, -ami Magyarországon van, az meg 20 éves- fölösleges cuccokat nem veszünk, még ruhát és cipőt sem (abból továbbra is csak egy pár van), egyetlen dologra költünk: kajára és utazásra meg könyvekre.
