Bármennyire is szeretem a várost, nem tudok elmenni a dolog mellett. A berlini repterek borzasztóan rosszak.
Hogy a tökben tudnak ilyen szörnyű reptereket csinálni és főleg üzemeltetni?
Mert ez már művészet.
Most, hogy hetente kétszer használom a berlini reptereket, egyre inkább idegesít, hogy ilyen szarok. Nincs mit szépíteni.
A Schönefeld reptér
Kezdem a jobbikkal, a Schönefeld reptérrel, mert ez még elmegy.
Oké, nem mindig, de ez legalább kiszámíthatóan zsúfolt.
Mondjuk volt már olyan, hogy majdnem egyedül lézengtem ott hajnalban, meg olyan is, amikor már konkrétan nem fért el több ember nemhogy a székeken, de a földön ülve sem.
Elismerem, rengeteget fejlődik a reptér, de az ilyen szintű utasszám-emelkedést képtelen kezelni.
Mióta itt lakunk lett 3 új terminál, de még így sem az igazi a helyzet. A reggeli órákban nagyon zsúfolt a reptér.
Nagy előnye viszont Schönefeldnek, hogy gyors a biztonsági ellenérzés, persze csak akkor, ha az ember nem követi 100%-ban a repjegyére írt dolgokat és mer rögtönözni és arra a terminálra megy, ahol kevesen vannak.
(Ezt megkönnyíti, hogy a hosszú félig fedett folyosón, ami az S-Bahntól indul, van egy kijelző, ahol tök jól mutatják, hányan vannak) Ha nem használja a józan paraszti eszét az ember, akkor lehet sokáig sorakozni.
Előfordul az is, hogy rengeteg embert árvisznek a másik terminálra, szóval törekednek a sor megszűntetésére.
Fikázzuk egy kiscist a Tegel repteret is!
A Tegel maga a pokol!
Sajnos az Easy átköltözött oda, így tegnap is volt balszerencsém kétszer ott járni. TRAGIKUS!
Nézzük először a főépületet, mert már az eredeti koncepció is tragikus volt.
Ugyanis kerek az épület, ami nagyon jó, ha a 70-es években vagyunk, de mára, a mostani forgalommal egyszerűen átláthatatlan.
Ha olyan helyre megyünk, ahol külön útlevélellenőrzés kell vagy országon belül repked valaki nem fapadossal, akkor az az ábra, hogy a kapuhoz kell mennie, ahol mindent elintéznek neki.
Tehát ott van a csomagmérés, a biztonsági ellenőrzés és minden egyszerre.
Mondhatnánk, hogy családias, de nem az.
Mindenesetre az még a jobbik eset, ha onnan indul, mert ha a fapados terminálról, akkor számoljon azzal, hogy a terminálra sem férnek be az emberek, akik a biztonsági ellenőrzésre várnak.
Ha az ember bejutott, akkor csak azzal szembesül, hogy helye nincs, ahova leülhet, tehát marad a föld, vagy a kétórás ácsorgás.
Remek 🙁
De nem ez a leggázabb, hanem az, hogy krónikus emberhiányban szenved a földi kiszolgálás és ez az esti gépeknél már nagyon, de nagyon gáz.
Megérkezik a géped, de nincs ember, aki lépcsőt toljon a géphez.
Az első alkalommal azt gondoltam, hogy biztos csak átmeneti, „pont kifogta” a gyerek, hogy másfél órát (!) kellett a gépben várniuk mire odatolták a lépcsőt, de sajnos nem egyedi eset az ilyen.
A héten mi „megúsztuk” egy húszperces várakozással.
De … nem értem a dologt, mert ha egy dolgot biztosan lehet előre tudni, akkor az az, hogy honnan és mikor, hány repülő érkezik körülbelül hány utassal. Hónapokra előre tudják, mégis b@sznak személyzetet felvenni.
Inkább várakozzanak az emberek a bezárt gépben.
Fuhhh….
Gáz, de nagyon!
És akkor még népszavazás is volt, hogy bezárják-e a Tegel repteret…
