Irigyek ne olvassák el a mai napról szóló karanténnapló bejegyzést mert roppantul káros lehet a hangulatukra.
Kezdjük is a legjobb hírrel:
Annyira jól áll Németország összességében, hogy Húsvét után elkezdenek enyhíteni a korlátozásokon.
Itt fel kell hívnom a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy Németország NAGY és sokan vagyunk, emellett minen tartománynak megvannak a maga törvényei. Ami érvényes mondjuk Bajrországban, az nem érvényes Berlinben és fordítva is.
Emellett az ország gazdaságilag erős, és agyban is erős, legfőképp előre gondolkozásban és tervezésben. Szerintem ennek köszönheti az ország az erejét. Ezt feltétlen el kell sajátítani tőlük!
Berlin különösen jól áll, itt nem voltak olyan szigorú lakhelyelhagyási szabályok, mint máshol. Most, hogy romlottak a statisztikák, még mindig 0,8% a halálozási arány.
Szóval ma 21 fok volt, ami itt egy kellemes nyári hőmérsékletnek felel meg.
Igen, északabbra vagyunk és normál esetben itt 23 fok körüli meleg van csak nyáron. Teljesen elviselhető szerintem. Persze voltak évek (tavaly, tavalyelőtt) amikor volt 39 fok is meg 42 is. És az itt horror melegnek számít, főleg, hogy a lakosság többsége panelban lakik.
Szóval jönnek mindenhonnan a pozitív hírek, hogy győzik a kórházak (a helyiek pláne) hogy egyre csökken az új megbetegedések száma.
Aztán arról írt a pravda, hogy már azt tervezik, hogy húsvét után szépen fokozatosan elindítják az életet újra.
Ez itt Berlinben azt jelenti, hogy a boltok megint kinyitnak, hogy újra lehet menni étterembe és ki lehet ülni a kávézók elé is. 🙂
Nagy kincs ez errefelé. 🙂
És számunkra a legfontosabb: ki lehet heverni a parkba és még enni is lehet majd 🙂
Sokkal jobb így az élet, hogy már tudjuk, hogy 2-3 hét van csak hátra az egészből.
Ha a német adatokat akarsz nézni, akkor itt megteheted.
Mit csináltunk ma?
Reggel a kínai nénivel telt, aztán dolgozás, majd ebédre egy lucskos káposztát készítettem.
„Rendes” husi nem volt benne, de volt benne szalonna, levegőn szárított feketeerdei és még valami, amire már nem emlékszem.
A feketeerdei soni itt nem luxuscikk, mint Magyarországon, lényegében a legolcsóbb, amit lehet kapni, és a legfinomabb is.
A káposzta olyan jól sikerült, hogy a káposztautálók népes törzsébe tartozó férjem még este is dicsérte, hogy „de jó volt az a káposzta.”
Egyszer még eljön az ideje, hogy nemcsak suttyomban, titokban ehetek káposztát, hanem még kéri is, hogy együnk már káposztát. 🙂
Ebéd után dolgozás, haladás, majd 6 után, látva, hogy tele az utca boldog emberekkel, mi is kimentünk a partra 🙂
Minden pad foglalt volt és még a lépcsőn is ültek!
Az emberek olyan boldogok voltak 🙂
Hamarosan vége a megszorításoknak! ❤️
