Őszintén megmondom, eszembe se jutott volna elmenni Kijevbe, ha nem látok valahol gyönyörű képeket a városról.
Mert mit gondolunk Ukrajnárol, vagy az ukránokról? És itt jönnek a sztereotípiák, miszerint az ukránok maffiózók, bunkók, és különben is Ukrajnában háború van.
És akkor odamegy az ember és kiderül, hogy a szomszéd országról semmit nem tudunk. Nem csak úgy simán semmit, hanem amit tudni vélünk, még hamis is, semmi köze a valósághoz.
De részletesebben:
Az ukránok cukik. Jó, nyilván itt is vannak szélsőségek és szélsőségesek, de emlékszem, hogy a legelső „legsokkolóbb” élményem az volt, hogy mosolyognak. Ülsz a metrón és rádmosolyodik a szemben ülő!
És nemhogy nem maffiózók, de segítőkészek és nem harapják le az ember fejét semmiért sem. Sehol sem!
Példa erre, hogy a gyereknek egy bravúros mozdulat során sikerült 2 pohár (6 deci) gyümölcslevet beleönteni egy kasszába. Nem csak úgy egy kicsit, hanem nagyon. Paradicsomleves lett a masina, a pénz, a pénztáros, a pult, minden.
Reakció: gyorsan elkezdték letörölni a cuccokat, és közben egyetlen rossz szót nem hallottunk, és egy grimaszt sem láttunk. Annyi, hogy kifizettük a kiöntött gyümölcslevet.
Itthon próbálj meg egy hasonló akciót végrehajtani… Még a kerületet is elkerülnéd utána 10 évig.
Másik kedvencem az, hogy ha voltam olyan béna, hogy nem mértem le a gyümölcsöt, akkor a pénztáros – mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne – odamegy a mérleghez és leméri. Közben a sorban nem türelmetlenkednek mögötted, nem éreztetik veled, hogy „te idióta, hát ennyi eszed sincs?!”
Másik érdekes dolog, hogy az ukránok szerintem kommunikációs kényszerben élnek. Olyan nap nem volt, hogy ne akartak volna velünk szóbaállni random emberek az utcán.
De olyan is volt, hogy csak úgy odajött és mondta oroszul, hogy merre kell mennünk. 🙂
A kaja: nagyon jó az ukrán konyha, csak hozzá kell szokni, hogy mindenben (úgy értem MINDENBEN) van egy kis kapor. Kapor nélkül nincs élet. Nem is a gáz vagy az olajellátás megszűnése lenne a nagy csapás számukra, hanem ha kipusztulna a kaportermés. Vagy a menta. A mentából mojitót készítenek, minden sarkon van egy valamilyen létesítmény, bódé, autó, bármi, ahol kávét készítenek. És ahol kávé van, ott van jó mojito is. 25 és 30 hrivnya között adják a fél literes verziót. És isteni, friss, hűsítő.
Időjárás: ne számíts lényegesen hidegebbre, mint Budapesten. Sőt, szerintem sokkal kiegyensúlyozottabb az időjárás, mint itt, elviselhetőbb a hőség is mivel egyrészt zöld a város, rengeteg a park, a fa és a növény, másrészt a Dnyeper folyó nincs úgy szabályozva, mint nálunk a Duna és nagyon kellemes partja és szigetei vannak.
Bulik: na, buli minden nap van. Ingyen, nagyszabású koncertekkel, hajnalig! Kihagyhatatlan! Nem csak tüctücös van, hanem jazz is, meg mindenféle.
„Az ukránok alkoholisták”: hülyeség. Egyrészt ha jól vettem ki a dolgot, hatóságilag is küzdenek az alkoholizmus ellen, másrészt itthon lényegesen több részeget vagy drogost látni.
„Veszélyes Kijevbe utazni!”: hülyeség. Laktunk külvárosban és belvárosban is Kijevben, Budapesten meg pláne Belvárosiak vagyunk. 🙂
Kijev az egyik legjobb hangulatú város ahol valaha jártam! Egyszerűen kellemes a Majdanon ücsörögni vagy a Kreschatikon sétálni.
Jókedv, zene, sportbemutatók, vagy sportos programok mindenhol, majdnem mindig.
Hiányzik Kijev! 🙁
