A nő helye a vidéki idősebb férfiak szerint

a nő helye

Szögezzük le, hogy személyes tapasztalatokról fogok írni, ezen kívül ez csak egy észrevétel. Az előzmény az, hogy vettünk egy házat vidéken, Magyarországon így olyan emberekkel ismerkedtem meg, akikkel normál esetben soha nem kerültem volna kapcsolatba. A nő helye valahol egész máshol van bizonyos férfiak szerint, mit amit eddig gondoltam.

A nő helye

Van az a réteg, aki idősebb, tanulatlanabb és nagyon a múltban él. Számukra a nő egy olyan valami (nem valaki, hanem valami, tehát tárgy!) ami mindenek előtt buta, tanulatlan és gyenge.

Semmit nem tud, el kell látni, el kell tartani, hiszen csak egy nő. Szava nincs, nem is lehet, mert csak egy nő.
A rendes nő gyenge. A rendes nő egy szalmaszálat sem tesz odébb, hiszen csak egy nő és a nő az bizony gyenge.
A nőknek a legalapabb dolgokat is el kell magyarázni, hiszen buták, tanulatlanok, gyengék.
A nővel nem beszélünk, hiszen semmihez sem ért, rögtön a ház urához kell fordulni. Nem is köszönünk neki, hiszen valójában ott sincs. Átlátszó, láthatatlan.

A nő nem tud olvasni.

Háttér: vettünk egy olyan doboz festéket, amire töpörödött hangyányi betűkkel volt ráírna a fontos információ és a szemüvegem nem volt nálam, így nem láttam. Megkértem az amúgy 4 általánossal rendelkező „teremtés koronáját” hogy olvassa már el, mert én nem tudom elolvasni. Eszembe se jutott, hogy ezt úgy veszi, hogy nem tudok olvasni. Én nem ismerek olyan embert, aki nem tud olvasni. Fel sem merült bennem eleinte, hogy úgy veheti, hogy analfabéta vagyok, aztán a hetek alatt kirajzolódott a helyzet.

A nő gyenge, nem tud cipekedni. Ha kiderül, hogy mégis tud és fel tud emelni egy teli vödröt, akkor szájtátva bámulnak. Akkor lesz ember asszony.

Ja kérem, az asszony az nem ember. A gyerek sem ember. Az asszony az asszony, a gyerek az gyerek, de semmiképpen sem ember. Az ember, ha lehet nagy e-vel, tehát Ember az kizárólag a teremtésnek azon koronája, aki péniszt hord a lába között és a nőket szereti. Nő nem lehet ember.

Hol van a nő helye?

A nő helye a konyhában van. Főz. Meg takarít, gyereket nevel és esténként szétteszi a lábát. Ja, mos is.
És a mondat végén pont van. Ennyi.
A nő nem szólhat bele semmibe, hiszen minden a férfiak dolga, a teremtés koronája úgyis okosabb nála, a nő dolga az, hogy ámulattal tekint az „emberre” és befogja a száját.
Ja, ha az „asszony” kinyitja a száját… Pfff…. hát, azt nem szabad!
Idézve a „teremtés koronáját”: „hazakűttem a feleségem az anyjához mert beleszólt valamibe”.

És a nők is ludasok

Idősebb nő szájából jött ki a mondat: „hát, a nők nem értenek a géphez” És a gép ebben az esetben minden és bármi, ami elektromossággal működik. A telefonhoz sem értenek, hiszen azok is gépek.
Számítógép? „Laptok” hát, ahhoz meg pláne nem ért mert az olyan férfias dolog.
Ja, hogy én sem kérem meg a férjem, hogy ugyan gépelje már le, amit mondok és tegye ki az „internetre”? Hogy lehet ez? Hiszen az asszonyok nem értenek a géphez!

Van még hova fejlődni.


Image by Sasin Tipchai from Pixabay 
További füstölgéseim: Egyéb kategóriában