Amikor lövése sincs

Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy sok magyar azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, de valójában egyáltalán nem így van. Hallanak ezt-azt a hírekben, de mivel az alapvető ismereteik hiányosak – hiszen rég tanultak földrajzot, és a gazdaságpolitikai fogalmakat sem ismerik –, hamar kiderül, hogy halvány lila gőzük sincs Németországról.

Általában az szokott történni, hogy egy rövid felvilágosítás után így reagálnak: „Jaaa, ezt nem is tudtam” vagy „Tényleg? Ezt nem gondoltam volna.”

Németország nagy

Pár hete, amikor a nagy árvizek voltak, a következő beszélgetés zajlott köztem és egy ismerősöm között:

-Mi a helyzet nálatok? Hallottam, hogy hatalmas árvizek vannak.
-Az nem nálunk van. Itt hétágra süt a nap, és szárazság van.
-De a hírekben azt mondták, hogy nagy áradások lesznek Németországban.
-Igen, de nem a mi környékünkön.
-Nézd meg az előrejelzést, tényleg hallottam a rádióban.
-De mi északabbra lakunk, itt más a klíma és a domborzat is.

Figyelj: 
Ahol te laksz Magyarországon, onnan beláthatatlan távolságban van például a Krím-félsziget, ugye?
Egy olyan „kit érdekel” távolságra van a fejünkben mert borzasztóan távolinak gondoljuk.
Most képzeld el, hogy Németország olyan nagy, hogy az észak-déli kiterjedése lefedi a Budapest-Odessza távolságot.

És nem mondhatjuk, hogy a kelet-nyugati szélessége sokkal kisebb lenne. Az mondjuk olyan, mint a Budapest-Krakkó/Ljubljana/Belgrád távolság. Vagy majdnem a Budapest-Milánó távolság légvonalban.

Nézzük másképp a földrajzot: Németország legmagasabb pontja a Zugspitze, a maga 2962 méteres magasságával, délen, az Alpokban. Északon viszont egy hatalmas síkság terül el, ahol a tenger az úr. Németországot két tenger is határolja: az Északi-tenger és a Balti-tenger.

Már csak ezért sem mindegy, Németország melyik részéről van szó.

„Ha Amerika tüsszent, Németország megfázik, Magyarország ágynak esik”

Gondolom, te is hallottad már ezt a mondást, és nyilván van benne valami igazság. Nézz utána, hogy hova irányul a legnagyobb magyar export! Érdemes tovább gondolni azt is, hogy ha Németországnak rosszul megy a sora, vajon ugyanannyi árut fognak-e Magyarországról beszerezni, és ez hogyan hat a magyar munkaerőpiacra, árakra, gazdaságra. Tájékozódásra nem a Ripostot ajánlom, hanem a Portfolio-t vagy a G7-et. Szóval csak lassan a kárörvendéssel. Abba most nem megyek bele, hogy amúgy „Németország nem is létezik”.

A jövőben ki fogok arra térni, hogyan is működik Németország, hogy annak a 16 tartománynak, ami alkotja mennyi köze van egymáshoz, hogy kik ülnek a parlamentben, hogyan hozzák a törvényeket, szabályokat, mennyire is egységes az a német egység.