Az ázsiai körút vége

Túléltük mind a majdnem 12 órás repülőutat és -szerintem- nem is volt olyan szörnyű!
De kezdjük az elején.

Jött értünk a taxi (kivételesen egy nagy jármű jött értünk, befértünk kényelmesen mind a négyen, a csomagokkal együtt, ami tök jónak számít mert eddig mindig szorongtunk a taxikban. De nem most, igaz, mondta is a recis csaj, hogy egy kisbusz fog értünk jönni. Ha nem is kisbusz, de egy NAGY kocsi jött, ami tök jól jött.

A BKK reptér messze van a belvárosi hotelünktől, meg amúgy is jó messze tették a várostól.
Ez a reptér Ázsia legnagyobb reptere és nem vicc, hogy rohadtul nagy.
Szerencsére jó korán kiértünk, így még várni is kellett, hogy kiírják a táblára, hol tudunk becsekkolni.
Minden teljesen simán ment, senkivel sem kötözködtek, nem kellett kipakolni semmit, szóval igaz volt a hír, hogy a thaiok tök normálisak a határon.
(Ezt a kínaiak is bevezethetnék, mert befelé és kifelé is szivatni az embert tök fölösleges. A kifelé szivatást tökre nem értem egyébként)

Reggeliztünk egy visznylag jót a reptéren, majd szépen lassan elindutunk a kapunk felé.

Az Eurowings egy NAGY gépet üzemeltet Bangkok és Köln között, ami szerencsére fel van szerelve minden dologgal, ami a hosszú utat elviselhetővé teszi.

Amikor beszálltunk, mindenki székén volt egy zacsi, amiben volt takaró, párna, ami később tök jól is jött.
A székekbe pedig tettek szórakoztató egységet, amin lehetett nézni filmeket – megnéztem 3 filmet az út alatt (!!!) – volt benne zene, játékok, meg nem is tudom mi. Netezni is lehetett volna, de azt nem próbáltam ki.

A kaja elviselhető volt, nem volt túl jó sem és túl rossz sem, olyan semmilyen nem volt. Szendvics volt, víz és midnenféle italok többször, körülbelül óránként, a meleg étel pedig csirke volt risszel, németes fűszerezéssel, aminek én személy szerint nagyon örültem 🙂

Az úton egyébként mákunk volt, mert csak 1 extra lábhelyet kértünk, de négyet kaptunk, így meg aztán tényleg kényelmes volt az út.

Feltűnt viszont, hogy sok az egyedül utazó idős és idősödő pasi a gépen 😀

Mondjuk egy jó német fizuból vagy nyugdíjból simán telik a fiatal thai „pipihusira” évente párszor… már ha a lányokat szeretik az öregurak és nem a fiúcskák szolgáltatásait veszik igénybe.
Szóval érdekes volt, hogy milyen sok pasi utazik egyedül.
A gyerek azt olvasta valahol, hogy a thaiok 20%-a prosti, ami szerintem sok, de ki tudja…

Biztos jövedelmező(bb) erotikus szolgáltatásokat nyújtani.

Miután leszálltunk Kölnben, még várt ránk egy repülés Berlinbe, a kettő között meg volt vagy 2 óra várakozási idő, amit a társaság fele teljesen kidőlve töltött egy pózna körül kinyúlva.

Köln és Berlin egymástól csak 50 perc repülőútra vannak (ez egy nagy ország és a távolságokat tekintve Köln nincs is olyan messze) a repülőn csak azok utaztak, akik Bangkokból is velünk voltak, így körülbelül 50-en utaztunk csak a kábé 200 fős gépen. Nem tudom hol éri ez meg a Germanwingsnek, de köszi érte.

A rövid úton szintén volt kaja, pia, de én aludtam végig, így erről nem tudok beszámolni mi is volt, állítólag ugyanolyan szendva, mint Bangkokból jövet.

A repcsi Tegelre hozott minket, ami bár a „városi” reptér, de tőlünk mégis jó messze van, legalább 10 perccel van messzebb 😀 – így, meg különben is, fogtunk egy taxit, beültünk és a ház előtt kitett minket.

Hullaként zuhantunk ágyba 24 óra utazás után.
24, mert van 5 óra időeltolódás, hajnali 4 kor keltünk, satöbbi.

Hát, ennyi volt a Kazahsztánt, Kínát, Malajziát, Thaiföldöt érintő utunk.

Jó volt!

Jövőre is megyünk, de hogy merre…