Kezdjük ott, hogy eddig még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen türelmetlen népekkel találkozzunk.
Amint leszállt a gép, az ablaknál ülő ember megindult kifelé, átgázolva a még mellette ülőkön, egész konkrétan rajtunk.
Elnézést kért, de akkor is milyen már, hogy egy amúgy is szűk fapados ülésközben valaki megpróbálja kipréselni magát a mellette ülők testén keresztül.
Nem is értem mire ez a nagy sietség, de valahova nagyon siettek, ugyanis a gép eleje körülbelül futva távozott a gépből, mintha az lángokban állt volna vagy mintha sűrű füst tört volna elő a repülő testéből. Fejvesztve rohantak.
Mi kiszálltunk és akkor szembesültünk vele, hogy ez a Brno reptér nem egy London Heathrow, azt leszögezhetjük.
Körülbelül akkora, mintha a Liszt Ferenc reptérből kivágtak volna egy jó nagy szeletet, mondjuk maradt volna egy negyed karám.
Dizájnos vol az tény, de ezen kívül esetleg az újdonsága lehet még ami mellette szól.
Átsétálni rajta nem volt több, mint fél perc, de lehet, hogy túlzok.
Amikor kijöttünk a terminálból, jobban szembesültünk vele, hogy ez a Brno nem egy világ közepe.
Nagyon nem.
Gondoltuk, becserkésszük a buszt.
Erre kiderült, hogy az majd egy fél óra múlva jön.
Mint következő ötlet, felmerült a taxi. Azt írta a taxis tábla, hogy 16 euró a város. Az még nem egy vészes összeg, gondoltuk, így hívtunk egy taxit.
A taxis csaj közölte, hogy 11-12 perc múlva tud jönni egy taxi.
Oké, rendben.
Leültünk várni.
Vártunk.
Vártunk.
De nem jött a taxi.
Majd begördült egy olyan taxi, mint amilyet mi hívtunk, erre a nagy semmiből előbukkant egy ázsiai koma, aki profi nindzsa módjára (fogggalmam sincs, honnan került elő a nagy semmiből!) előttem fél méterrel leintette a taxit.
Feltéptem a taxi ajtaját, mire közölte a sofőr egy szemmozdulattal, hogy az autó az ázsiai komáé mert ő már leintette.
Mi a f@szom?!
Erre monom a taxisnak, hogy hívtunk egy taxit, de egyáltalán nem beszélt angolul.
Ok.
Eltelt laza 3 perc, begördült egy másik taxi is.
Kb. ugyanez ismétlődött, csak helyi csajokkal. Ők annyit mondtak angolul, hogy hívjunk egy taxit.
Köszib@zmeg…
Közben begördült a reptérbusz és látszott, hogy jól tettük, hogy a taxival próbálkozunk.
Nade, kisvártatva begördült egy újabb taxi!
Ez a taxi sem az volt, amit mi rendeltünk (az elveszett a brnoi 30 fokban, biztos szublimált a jármű) de akkor már úgy voltunk vele, hogy tök mindegy, egy taxi ne késsen már ennyit, így elmagyaráztuk az embernek, hogy a belvérosba mennénk.
A City center kifejezésre annyit válaszolt, hogy „centrum”.
Így gyorsan világossá vált, hogy nem ő lesz az a taxis, akivel sokat fogunk kommunikálni menet közben. 😀
Annyit válaszoltunk, hogy oké, bepattantunk a kocsiba és már rohantunk is a belváros felé.
Brno külső és Brno belváros között az út csak egy icipicit szebb, mint Lisztferihegyről befelé.
Vagyis lepukkant iparváros külső.
Igenám, de amikor beértünk a belvárosba, tátva maradt a szánk.
Gyönyörű épületek, minden nagyon szépen felújítva.
Mivel ekkor már 3 felé járt, nagyon éhesek voltunk.
Én valami rendes cseh ételt szerettem volna, a gyerek viszont bármit.
Segítségül hívtuk Gugli barátunkat, mondja meg, merre van olyan étterem, amit mi szeretünk.
Erre azt mondta Gugli, hogy van egy Lokál tőlünk 300 méterre.
Szuper!
A Lokál nagyon jó hely, a múltkor többször teszteltük Prágában.
Persze pont a Lokál mellett volt egy indiai, így nem rezgett olyan sokáig az a léc, beültünk az indiaiba.
Az étterem egy teázó, szivarozó, étterem öszvér volt, mint utólag kiderült, de minezt úgy, hogy a teái és az ételei is szuperek voltak.
Kétfélét ettünk, kétféle naannal.
Még a naan is szuper volt, pedig azt általában elrontják.
Ücsörögtünk ott vagy két órát, majd elindultunk gyalog, hogy felfedezzük a várost.
A város nagyon szép, de nagyon pici. Az óváros gyönyörűen fel van újítva, azt hiszem nem is láttunk lepukkant épületet, viszont a város többi részén meg egy csomó modern épület van. Nem is akármilyenek!
Fülledt melleg volt, 30 fok fölötti hőmérséklettel, de nulla légmozgással. Nem volt kellemes, de azért sétáltunk egy kicsit.
Brno nagyon szép!
A templom nem olyan volt, mint „kellene” neki. Amilyen csodás gótikus kívülről, olyan barbár módon felújított belülről. Csak az oltár körüli rész maradt meg eredetiben, az összes többi gótikus formát és ívet eltakarták és lefestették.
Kár érte.
A toronyba fel lehetett volna menni, de ebben a hőségben valahogy nem volt hozzá kedvünk.
Kicsit kolbászoltunk még a városban, majd elindultunk a szállásunkra.
A szállásunk egy négycsillagos szálloda volt. Gondoltam, direkt jót választok, ha már homár, de megszívtam. Egy jobb hosztellel sokkal jobban jártunk volna.
Valószínűleg nem voltunk szimpatikusak a recepciós hölgyikének, vagy csak a velünk párhuzamosan ott tartózkodó (részeg?) igen hangosan éneklő magyar bandával volt már tele a hócipője és rajtunk sikerült a frusztrációját levezetnie.
Szerintem a létező legrosszabb szobát kaptunk, ezzel a kilátással:
Hozzáteszem, hogy azért foglaltunk ide mert szeretem a jó kilátásos helyeket. Hát… nem jött össze.
Az este további részét pihenéssel és a cseh tévé slágerlistájának hallgatásával töltöttük.
Remek volt! 😀
A reggeli átlagos volt. Oké, tudom, kifejezetten magasak az igényeim ha reggeliről van szó, tehát felfogom, hogy ami nekem „hát, ez elég közepeske” az másnak az „asztak..va micsoda reggelit kaptunk” kategória.
Reggeli után gyorsan becserkésztük a buszállomást mert végül busszal jöttünk Prágába mert gyorsabb, mint a vonat és nekünk pont jó időben indult.
Persze amikor megvettük online a jegyeket az omio-n, akkor nem tudtuk, hogy a buszmegálló a HalálPénisze Külsőn van.
Tömegközlekedés nuku.
Köszi Brno!
Több embernél érdeklődtünk, jó irányba megyünk-e, de csak egy lány beszélt angolul értékelhetően, ő is csak annyit tudott mondani, hogy „go, go, go”. 😀
A buszpályaudvarra körülbelül negyed órát gyalogoltunk az állomástól, építkezéseken, gazon át. Arra még nem jutott el a nagy felújítási láz.
Amikor odaértünk az Eurolines buszához, csak megkérdeztük a sofőrt, hogy Prága? ő mondott több dolgot csehül, amiből persze mi egy mukkot sem értettünk, ezt tudta ő is, majd mutatta, hogy szálljunk fel.
Nagyon laza csávó volt mert utánunk felszállt, megszámolta az embereket és el is indult, így 10 perccel előbb értünk Prágába.
De az már új fejezet.