Ciprus, az elvileg távoli sziget. Először a nyolcvanas években ismertem valakit, aki járt itt. Ő kézilabdázott és az országos válogatottal játszottak itt egy mérkőzést, de nem ez volt számára az érdekes, hanem maga a sziget. Ciprus. Hogy milyen gyönyörű és mennyire szuper volt az idő míg itt jártak. Aztán persze beindult a turizmus és már nem volt ilyen egzotikus Ciprus, mi több, már majdnem minden ismerősöm járt itt, csak én nem. Valamiért kimaradt. Egészen mostanáig.
Már a napkelte fényeiben is látszott a tengerről, hogy milyen szép ez a sziget. Az idő kifejezetten kellemes volt, a nap gyengéden sütött, a szellő lágyan lengedezett. Minden tökéletes!
A Marinában sorakoztak a különböző méretű jachtok, viszont olyan korán volt még, hogy élet nem igazán mutatkozott rajtuk. Április van, messze még a nyár, gondoltam.
Aztán ebédre előkerültek az emberek, a marina pedig túlzsúfolt lett. Számunkra túlzsúfolt.
Pedig olyan jól indult a dolog! Az idő is szuper, az ember is kevés… Ciprus nekünk teremtetett volna. Még a gondolattal is eljátszottam, hogy mi lenne ha vennénk itt egy kulipintyót, természetesen a tengerparton, a Marinában. Volt is egy csomó hirdetés erre-arra, még kínaiul is ráírták, hátha az erre kószáló kínaiaknak is tetszik az ötlet.
Hozzáteszem, hogy a kínaiak mindenhol ingatlant vásárolnak. A föld legtávolabbi és legeldugottabb zugaiban is ők vásárolnak mostanában. Nem hülye a kínai!
Cipruson a macskamenhelyet akartuk megnézni meg egy borbélyt kellett felhajtanunk.
Utóbbi sikerült is, bár abban maradtunk, hogy legközelebb inkább a szokásos arabhoz megy Bálnácskánk mert Cipruson nem volt a szakma csúcsán az ember, aki levágta a szakállát és a haját. Viszont legalább olcsó volt, fele annyiba került, mint Berlinben.
A macskás hely zárva volt, viszont míg a városban kószáltunk, rengeteg macskosszal találkoztunk. Volt tarka, cirmos, fekete és fehér is. És minden elképzelhető verzióban láttuk őket, bár nem voltak emberszerető fajták, nyilván volt némi rossz tapasztalatuk.
Limassol szép. Nem mondom, hogy minden centimétere gyönyörű mert a kosz azért itt is befigyel, arról nem is beszélve, hogy itt sem a gyalogosok barátai a városvezetők, így járda néhol csak jelképesen létezik, ahol van, ott meg 30 centi magas és ha valaki nem figyel, akkor kitöri a bokáját.
Na, befejezem Ciprus fikázását mert amúgy nem érdemli meg, csak vannak apró szépséghibái.
A tengerparton a sétány tök jól meg van csinálva, a Marina rész szuper és a tengerhez közelebbi részek is kinéznek valahogy, de kicsit feljebb már azért eléggé elmaradott tud lenni ez a sziget is.
Vagyis ha csak a Marinát meg a parkot láttam volna, esetleg tovább merészkedünk a helyi Váci utcáig, akkor nem láttam volna más arcát és akkor elvakít a felhőkarcolók látványa meg a szép gondozott tengerparti sétány.
A helyi sör például finom. Nekem bejött. A boltban és az éttermekben tök jó árak vannak, szerintem körülbelül fele annyi, mint máshol, vettünk is a helyi zöldségesnél egy egész fürt fokhagymát, ami elég lesz pár hónapra. Még friss! Persze az is eszünkbe jutott, hogy mi lenne ha el is ültetnénk pár darabot, hátha lesz igazi finom fokhagymánk.
Amúgy ez a fokhagymavásárlás bevett szokásunk. Utoljára Santorinin meg Lanzarotén vetünk és olajban próbáltam meg tartósítani felemás sikerrel mert az egyik üveggel azonnal elfogyott, szerintem pár hétig fokhagymát ettünk fokhagymával de ez a reszelt verzió volt. Isteni finom volt így! A másik kísérleti verzió az olajjal nyakonöntős is bevált mert már 2 éve sínylődik a hűtőben. Majd most szerintem ez is reszelve fogja végezni és tényleg el is ültetünk belőle pár gerezdet. Miért szoktunk fokhagymát vásárolni mindenfelé? Mert máshol még nem a kínai íztelen, szagtalan verzió kapható, mint Európa népesebb részein.
Több helyen is kajáltunk ottlétünk alatt, mindenhol finom volt a kínálat, az egyik étteremben például egy csúcs szuper kolbászt kaptam grillezve. Majdnem olyan finom volt, mint a spanyolok grillezni való kolbásza. Mondjuk annál nincs finomabb szerintem. Főleg a csípősnél.
Visszatérve Ciprusra: a sziget növényzete fantasztikus. Annyi szép növény van itt!
Be is teszek néhány csodát, ne csak én gyönyörködjek bennünk.
