Úgy indult az év, hogy január első hetében karácsonyi ajándékként elutaztunk Amsterdamba. Lassan egy év távlatából is úgy gondolom, hogy Amsterdamba mindenkinek el kellene mennie, látnia kellene a szabadságot.
Pár héttel később elrepültünk (hála a Wizzairnek) Grúziába. Grúzia (is) szuper hely, nagyon érdekes, szép, olcsó, és szívesen vissza is mennék majd oda, de a vezetési stílus nem a legjobb. Viszont a tengerpart nagyon kellemes és megfizethető áron van minden szolgáltatás.
Következő állomásunk Barcelona volt, a februári magyar hideggel szemben ott kellemes meleg fogadott minket, pálmafák, homokos tengerpart, mediterrán hangulat.
Mivel hiányoltuk a havat a télből, egy egynapos útra mentünk busszal Donovalyba. Kipróbáltuk a kutyaszánozást, ittunk és ettünk jókat, majd hazajöttünk.
Aztán jött a Wizzair új desztinációja, amit eleinte valóban olcsón kínáltak. Persze akkoriban még olyan hírek jöttek Kijevből és Ukrajnából, hogy a fene sem akart odamenni, de mi bátrak vagyunk. Már az első látogatásunkkor teljesen beleestünk a városba, az országba és a népbe, így az nem volt kérdés, hogy visszamegyünk-e amint lehet, hanem inkább az volt a kérdés, hogy mikor megyünk vissza. Úgyhogy hazaérkezésünk napján már megvolt a következő repjegyünk Kijevbe.
Májusban Kijevben, a második utunkon olyan hőhullámot fogtunk ki, hogy majd elolvadtunk. 🙂 Akkor még nem tudtuk, hogy ez teljesen normális arrafelé.
Júniusban elindultunk nyaralni. Voltunk Milánóban, Novara-ban, majd elrepültünk Lisszabonba, onnan pedig az Azori szigetek legnagyobb tagjára, Sao Miguelre. Visszafelé még pár napig aszalódtunk a lisszaboni 42 fokban, majd hazarepültünk.
Otthon voltunk pár napot, majd mentünk tovább, vagyis vissza Kijevbe. Kijev szép, érdekes, olcsó.
Egy unatkozós nyári vasárnapon fogtuk magunkat és elmentünk egy jót enni Komárnóba. Van ott egy kedvenc éttermünk, a Klapka 🙂
Mivel a nagy nyári nyaralós, szabadságolós időszakban sosem megyünk sehova mert midnenhol túl sokan vannak, így csak augusztus végén vágtunk neki a világnak megint. Új szerelmünk született, a neve Gdansk. Egy lengyel körutat szerveztem és ami azt illeti, remek ötlet volt északabbra menni mert nagyon jól esett mindenkinek a Gdanski 22 fok nyáron! Varsó- Poznan – Gdansk – Varsó volt az útvonalunk.
A nyári szünet utolsó napjait sem töltöttük tétlenül, elmentünk Velencébe. Nekem és a gyereknek ez ott a nagyon sokadik látogatásunk volt, de Velencébe nem lehet től sokat menni! Egy csoda az a város!
A velencei út után kezdtek kibontakozni az új életünk körvonalai, úgyhogy sehova nem mentünk, vártuk az indulást.
November elején Berlinbe költöztünk, itt meg annyi a látni,- és kóstolnivaló, hogy egy darabig elleszünk.
De még idén irány Pozsony, és Budpest.
Ennyit utaztunk idén. Jó volt, köszönöm a Wizzairnek a valóban olcsó repjegyeket, a kártérítést a késés után, magamnak azt, hogy midnen nap átnézem a repjegyeket és hogy szemfüles vagyok. És köszönöm azt is, hogy mindig midnenki jönni akar és nyitottak vagytok!