Nem is tudom, hol kezdjem. Szögezzük le, hogy ha itthon akarnánk ülni, akkor az tök egyszerű lenne, ugyanakkor az én nézőpontom szerint unalmas is. Viszont hajózni jó, kifejezetten pihentető és ráadásul még olcsó is -a saját és irodás szervezésű utakkal szemben- csak néha akadnak gubancok, amik biztos azért vannak, hogy az ember jobban tudja értékelni azt, amikor minden simán megy. Szóval hajózni megyek október végén és a megszokott kört járom majd be a hajóval, amit most nem sajnálok. Jó lesz. De hogy hogyan jutottam idáig?
A Costa nem reagál
Lassan több mint egy hónapja írt a Costa, hogy az egyik hajóutunkat áttette másik dátumra, másik útvonalra és másik hajóra. Ugye ez megfelel nekünk? Hát… nem. Ezt mi azonnal jeleztük feléjük de nem jött válasz.
A részvételi díj egy része meg be van fizetve, ami a legkisebb gubanc, de képzeljétek el, hogy két hete jött egy levél, amiből az derült ki, hogy ők meg úgy gondolják, hogy ez így teljesen okés és mi majd megyünk velük azon az úton, amin nem szeretnénk akkor, amikor nem akarunk és azon a hajón, amin nem szeretnénk.
Az már csak a kisebb felháborító dolog, hogy amikor az ember veszi a fáradságot és összeadogatja az általuk felrótt összegeket egy 30%-kal alacsonyabb szám jön ki.
Olyan ez, mint amikor a boltban valamilyen misztikus okból a dátumot is hozzáadják a fizetendőhöz, mindezt úgy, hogy te nem is akartál semmit sem venni. 🤔
Most ott áll a dolog, hogy reméljük, hogy eljut az agyukig az összes tévedésük és majd írják, hogy „jaj, bocsi, valóban tévedtünk” és a következő hajóutunkhoz még befizetendőiből levonják a fenti hajóútra befizetett összeget. Így lenne korrekt.
A bonyolult tervezés
A családi vakációk tervezése nem könnyű. Két helyről indulunk különböző időtartamokra és mindent úgy lenne jó megoldani, ha körülbelül egyszerre érkeznénk és távoznánk, ráadásul nem egy vagyonba kerülne a repjegy.
Többnapi kattogás és négy oldal sűrűn megtöltése indulási és érkezési időkkel, helyszínekkel és árakkal 😱 után kisült -úgy tűnik- a végleges kerete az útnak.
Annyira bonyolult lett az út, hogy … például négyen négy különböző időpontban indulunk vissza, lesznek napok, amikor ketten, négyen, hárman leszünk. Nem kis agymunka volt összehozni, de megvan.
Aztán hajózni fogok, egyedül
Miután mindenki elhúzta a csíkot haza a remélhetően jól sikerült őszölés után, én fogom magam és Genova szépséges városában felszállok majd az MSC Seaview nevű hajóra, ami régi vágyam volt már.
Miért ez az út és miért egyedül?
Mert meglepően olcsó volt és valami furcsa ok miatt nem számolnak fel +80%-ot azért mert egy kabinban csak egyedül leszek. Ha belső kabint foglaltam volna csak 212 euróba került volna a út, de én inkább balkonosat akartam, hogy lóghassak kint amennyit akarok 🙂 Így egy picit drágább, de nagyobb lesz a kényelmem.
Szükségem van énidőre mert már lassan öt hónapja össze vagyunk zárva és ha távol vagyunk, akkor is csak 10 méterre vagyunk egymástól. Ez így sok. Nem azért megyek egyedül mert a házasságunk romokban hever, sőt.
Kis aggodalommal indult
Véletlenül rossz email címet adtunk meg és el kellett érni az utazási irodát, az meg csak nehezen elérhető. Aztán írtunk emailt is, arra meg automata válasz jött, hogy majd jelentkeznek. Aztán teltek az órák, napok, de semmi. Persze végül minden rendben lett, csak volt egy kis aggodalom, hogy ilyenkor mi van.
Mi lesz a program?
Civitavecchiából elmegyek megnézni két várost és nem Rómába megyek. Tuscania és Tarquinia lesz a „menü”.
Aztán Barcelonában megnézem a pueblo español nevű városrészt, majd Marseilleből indulva elmegyek Cassist megnézni.
Nagyon remélem, hogy jó lesz az idő! Nem kell 25 fok, de ne essen az eső és süssön a nap.
És aztán?
Aztán hazajövök és itthon leszek egy darabig. Az is tök jó lesz mert már sok lesz az élményből.
Ilyen is van.
Ha januárban valaki elmondja, hogy ilyen szuperül sikerül az év…
Egész más lett volna a lelkiállapotom a covid legsötétebb időszakaiban, ha tudom előre, hogy mennyit (nem) kell kibírnom. Ha tudtam volna, hogy milyen sokat leszek Portugáliában azokon a gyönyörű tengerpartokon, aztán hogy elmehetek Santorinire, ráadásul kétszer és hogy azon a csodás Ios nevű szigeten mennyit kanyargunk a hegyekben, aztán hogy felmehetek az Etnára, hogy újra Szicíliában csodálhatom a régi városokat és hogy még hajózni is eljutok idén… hogy ilyen szuper élményeim is lesznek 🙂 és mindezt úgy írom, hogy az év „csúcsát” még nem szabad kikotyognom… Ez az év szuper volt! Hálásan köszönöm az Öregnek Odafönt! 🙏🏻
