Reggel viszonylag „későn” ébredtünk de utána kipattantunk az ágyból és elmentünk sétálni.
Még bőven 7 óra előtt volt, a nap már sütött de igen hideg volt.
Nem akartunk messze menni, de aztán ahogy mentünk a napsütés felé, egyre messzebb jutottunk otthonról.
Eleinte senki nem volt az utcán csak mi és a viágok.
Annyira sikerült elkolbászolni itthonról, hogy a Spree sokadik hídjánál kötöttünk ki.
Napoztunk egy kicsit a hídnál, aztán hazaindultunk.
Mire a mi környékünkre értünk, már több ember volt az utcán és két köhögővel is találkoztunk, az egyik elég rossz bőrben volt, a másik meg bagózott és úgy köhögött.
Reggel 8 előtt hazaértünk, megreggeliztünk, ittunk egy kávét és visszafeküdtünk aludni.
Majdnem délig aludtunk, aztán megebédeltünk.
A délután nyugiban telt, én dolgoztam egy kicsit és új terveket eszeltem ki.
A nap hátralévő része azzal telt, hogy az ingaltan.com-ot nézegettem és inspirálódtam. Nagyon sok szép ház van most Magyaroroszágon.
Este a családdal beszéltünk telefonon és vártuk az itteni fejleményeket, mert várható volt, hogy kihirdetik a kijárási tilalmat.
Azt nem hirdették ki, viszont tovább szigorították a kijárást.
Már több, mint egy hete mindent bezártak a boltokon és a gyógyszertárakon kívül, most ezek nyitva maradhatnak továbbra is (nyilván) viszont már csak igen nyomós indokkal lehet ELVILEG elhagyni a lakást.
És el lehet menni rövid sétát tenni, de legyen nálunk „lakcímkártya” hogy igazolni tudjuk, hol is lakunk. Vagyis ne most akarjunk a Grunewaldba menni túrázni.
Meg azt is kitalálták, hogy 2 főnél több ne „csoprtosuljon” sehol.
A másik fontos hír az volt, hogy a Mutti karanténba került.
Szépen lassan történnek a dolgok és az emberek egyre inkább megtanulnak otthon maradni a popikájukon.
Kíváncsi vagyok, mi lesz az egésznek az eredeménye azon túl, hogy a vírus nem fog tudni terjedni, ha az emberek nem találkoznak.
