Karanténnapló 8. nap

Ma van a házassági évfordulónk.
Tök jó lett volna „rendesen” megünnepelni, de meg sem próbáltuk. 

Jó lett volna elmenni vacsorázni, pincér, felszolgálás, étlapról választás, egy pohár bor, jó kaja. De az éttermek be vannak zárva, mi meg amúgy sem akarunk kimenni a külvilágba. 

Majd bepótoljuk egy igen repi étteremben majd valami szép tengerparton. 

Ha már külvilágba menés: 

Merkel anyu megkérte az embereket, hogy ne nagyon kódorogjanak az utcán és csak az menjen ki, akinek halaszthatatlan dolga van. 
Szerintetek változott valami? 

Nem. 

Ebben a pillanatban a házunknál lévő Edeka előtt van egy ötven méteres sor, az emberek mennének bevásárolni, kaja is van a boltban elvileg. 

Az utcán a forgalom csak minimálisan csökkent, a gyerekek az utcán gördeszkáznak, fiatalok bringáznak, nyuggerek bandáznak.
Oké, hogy a távolságot betertják és kettőnél többen nem gyülekeznek, de akkor is. 
Persze a fölöttünk lakó kisköcsög nem megy ki egész nap. Trappol. Visít. 

 

 

Olyan nyugiban éltem eddig…


Alig mozdultam ki itthonról eleve, rendes ütemben és menetrend szerint zajlott az életem. Tervezhető volt minden.
Erre… jön ez a vírus és felborít mindent.

Minden a létező legpozitívabb, félreértés ne essék, de azt érzem, hogy a napi 24 órából minimum 48-at kellene csinálni, hogy minden online programon részt tudjak venni és minden lehetőséget ki tudjak használni.

Mi a gyík bajom van?
Az, hogy a bőség zavara van.

1, A Voiz hangoskönyves app úgy belehúzott, ráadásul olyan könyveket hozott, hogy ha a teljes napomat azzal tölteném hogy hallgatom, akkor sem érném utol őket.
Tegnap pl. meghallgattuk közösen a Balhés Beni naplóját. Vinnyogva röhögtünk rajta, de sajnos csak egy órás a műalkotás.
Mára betették Michelle Obama könyvét, ami csak zanzásított, de akkor is kell hozzá idő. És még sorolahatnám.

2, Beindultak az online edzések. Gerincjóga, sima jóga, mittoménmilyen edzések. Mindegyik egy óra. Legalább.

3, Szabó Péter is bebehúzott az online dolgokba. Ráadásul az ő dolgai nem olyanok, hogy egyszer meghallgatja az ember oszt’ annyi… neeem. Többször hallgatós és emésztgetős. 

Fentiek mindegyikne napi minimum 1-2 órát igényelne. 
Mellette megvan a szokásos adag munkám, ami egyáltalán nem halaszthatatlan: ha 2 hét múlva csinálom meg az is pont olyan jó, mint amikor azonnal megcsinálom, de ha már van rá lehetőség, szeretném mielőbb befejezni az idei munkáimat, hogy utána ha eszembe jut valami, azt meg tudjam csinálni. Vagy az elfekvőben lévő ötleteimet meg tudjam valósítani.

Ebéd

Én vajbabból főztem főzeléket mert imádom, 5 perc megfőzni, egészséges, de főztem egy krumoplifőzeléket is. Ehhez a kettőhöz fasirtot sütöttem, marhából.
A marta itt nagyon finom és ha a Boluban vesszük, akkor még halal vágásból is származik, tehát mindent marhából főzök, mármint ami darált húst igényel.

Ebéd után dolgozás és a statisztikákon való tágra nyílt szemekkel való csodálkozással telt.
A párhuzamosan futó bizmiszeim közül a többség nyomott egy brutál satuféket, de az egyik viszont szárnyal. Nem eladásokban, de majd annak is eljön az ideje egyszer.

Az este jógával telt, de megint megszakadt aztán kerestem másikat is.
Úgy aludtam el, hogy Karottát néztem. Nagyon szeretem Karotta közlönyt, hiánypótló, érdekes, hasznos.