2021 márciusának valószínűleg utolsó télies napján jártunk a berlini állatkertben. Ráadásul még Covidos időkben vagyunk, így csak négy nappal a látogatásunk előtt nyitották meg az állatkertet oly módon, hogy előre be kellett jelentkezni és nem lehetett akármeddig bent kóborolni, ráadásul minden állatház zárva volt, ami nyilván elég sokat elvett az élményből mert csak azokat az állatokat…
Amikor először érkeztünk Ostuniba, a fehér városba (Ostuni, la Città Bianca) szakadt az őszi eső, sötét volt, ráadásul eltévedtünk a szűk utcákban. Aztán másnap, amikor kinéztünk a várfalban lévő szállásunk ablakán, megláttam, hogy Ostuni egy igazi ékszerdoboz.Ostuni valamiért a közeli Alberobello árnyékában él a turisták fejében, pedig ezt a 30.000 lakosú várost is érdemes felkeresni…
Ezen agyalok már napok óta. Tök jó lenne utazni, bárhová, ha már be lennénk oltva és szabadon lehetne közlekedni.Úgy értve, hogy nem kell tesztelni előtte, utána, meg esetleg karanténba vonulni. Jó lenne.Eleinte azt mondták, hogy nyárra mindenkit beoltanak, aztán most (február 27-én írom a posztot) azt mondják, hogy talán októberre, rosszabb esetben október végére mindenkit…
Nem olvastam eleget most. Nem nézek tévét, nem nézek sorozatokat, nem Facebookozok és még az Instagramon sem vagyok jelen. Igen, tudom, mostanában lett egy csomó új módja az idő eltöltésének, de mégsem élek vele, még a nevüket sem tudom az új közösségi oldalaknak. Egyfajta ufó vagyok, tudom.Ezzel szemben olvasni szoktam meglehetősen sokat, a magyar átlag…
A Marley Spoons-nak előélete is van számunkra 🙂 mert közös történetünk a műfajjal körülbelül 7-8 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még Magyarországon rendeltünk magunknak ilyen kajafőzős kreatív dobozt. Akkor bejött, de történt egy kis malőr: egyszer akkor is küldték, amikor lemondtuk mert nem voltunk otthon (valahova külföldre utaztunk) ami annyira feldühített, hogy azóta nem mertem…
Még mindig tart a lezárás. A boltok zárva vannak két hónapja és ha minden igaz, még egy hónap van hátra ebből az időszakból. (Február 14-én írom a posztot.)Az emberek nagyon fegyelmezettek, tényleg nem megyünk egymáshoz közel, tartja mindenki a másfél méteres távolságot, így sikerült pár hét alatt Berlinben 80-90%-kal csökkenteni a napi megbetegedések számát. További…
Először akkor ettem a Wonder Waffel Mall of Berlinben lévő részlegében, amikor még szó sem volt olyanról, hogy pandémia. Akkor még szép és jó volt az élet.A Mall of Berlin legfelső emeletén van egy csomó kajálda, amiből sajnos nem az összes jó, sőt. A legtávolabbi ponton lévő kínai az jó szokott lenni, de ettől eltekintve…
„Közös” történetünk hat évvel ezelőttre nyúlik vissza a Shezan indiai étteremmel, amikor egy este beültünk ide kajálni és olyan tragikusan rossz volt a kaja, hogy aztán éveken keresztül szinonimája volt nálunk, a „na, itt ne egyél” étteremnek. Rossz volt a kaja, a pincér flegma volt és a hely zsúfolt. Nem a mi helyünk, így nem…
Most, hogy elég hideg van (mínusz 12 fok körül volt az éjszaka) végre a befagyott Spree partján sétálhattam. Mi az a Spree? A Spree egy rövid folyó, mindössze 400 kilométeren keresztül kanyarog Németországban és egy kis szakaszon Csehországban, ezen kívül a német főváros, Berlin fő folyója és ha ügyesen kanyargunk a csatornáin, eljuthatunk egészen a…
A Britzer Garten az egyik biztos pont az életünkben. Mióta felfedeztük, rendszeresen megyünk, akár hetente többször is de tény, hogy leginkább nyáron szoktunk itt eltölteni egy-egy napot. Nyáron egész más arcát mutatja a park, szép zöld a fű, a halak vidáman úszkálnak a tavakban és valahol valami egész biztosan virágzik. Ha nagyon meleg van, a…
Sok éve tervben volt, hogy elmegyünk az Angry Chicken nevű helyre enni, viszont amikor elmentünk, akkor mindig akkora volt a sor előtte, hogy inkább lemondtunk róla, de most a pandémiának és annak köszönhetően, hogy minden zárva van, végre feljöttek a Lieferando-ra és lehet tőlük online rendelni. Szóval kipróbáltuk az Angry Chicken egyik menüjét és nem…
Mostanában rá vagyok kattanva az ázsiai ételekre, ráadásul mindez nem Ázsiában kezdődött, hanem miután hazajöttünk és felfedeztem, hogy tőlünk nem is olyan messze van egy szuper thai (egyébként inkább vietnámi) beülős és egyben kiülős hely is. Rövid idő alatt teljesen rákattantam az ázsiai kajákra, viszont körülbelül két év rendszeres rendelés után mást kerestem. Így jutottam…
