Costa Firenze – a behajózás napja Stresszmentesnek nem volt nevezhető ez a nap. Most délután 5 óra van, szerencsésen felszálltunk a hajóra és a 10. emeleten lévő hamburgerező legvégén ülünk, ezzel a kilátással: Az a pláne benne, hogy ez Dubajban a pálma oldala. 🙂 De annyira bonyolult volt ez a nap, hogy akár egy órával…
Rögtön leszögezem, hogy nem kizárólag csak az alábbi ételeket főztem az elmúlt pár hónapban, hanem ezekről találtam fotót hirtelenjében és a hagyományos pörkölt, „ez volt itthon leves” és egyéb csodákat nem szoktam lefotózni, szóval itt csak az „extrább” kajákat látod vagy azt, ami fontos lett hirtelenjében és rendszeresen visszatérő kaja lett. Az előző → főzőcskézős…
Van egy régi ismerős, akivel majdnem húsz éve nem beszéltünk, viszont most írt nekem. Megkérdezte, hogy „Kell valami Magyarországról?” Meglepett a kérdése mert annyira régen élek külföldön, hogy hozzászoktam a máshol levéshez. Idén 4 napot töltöttem Magyarországon. De nem ilyen egyszerű a válasz mert az ember változik, a körülmények is változnak és ennyi idő alatt…
Jó korán sikerült ébredni, de nem is csoda, kíváncsi voltam arra, hol is járunk.Az erkélyemről kinézve a távolból láttam Civitavecchia kikötőjét és hogy több hajó is közeledik Civitavecchia felé. Derengett a hajnal és kellemes meleg volt. Jó volt! Mivel az éppen aktuális szabályok szerint (2021 októberében voltam a hajón) csak úgy tudtam volna megnézni Civitavecchia…
Az első hajózásom a fos covid kitörése óta. Konkrétan tavaly január óta nem hajóztam semerre. (A 2020 januári hajózásról itt olvashatsz.) Borzasztó! Nem mintha annyira jártak volna a hajók, de hiányzott a hajózás. Most az MSC Seaview hajóval mentem egy kört. Az írás 2021 október 27-én született. Hogy bizonyítsuk a vonzás törvényét a gyakorlatban, elmesélem,…
(2021 júniusi írás) Itthon vagyok 🙂 Hazajöttem mert úgy éreztem, bezárult a kör. Maradhattam volna még Santorinin, de kezdtek számomra sokan lenni a turisták, ráadásul az ultolsó napon még az első óceánjáró is megérkezett és ahogy ültem Kamariban a buszmegállóban, láttam, ahogy három minibusz viszi a turisztokat akik jöttek megnézni a híres fekete strandot. Hát,…
Csak nem bírok magammal, – nem mintha vissza akarnám fogni a szekeret. Kihasználom, hogy van mindenféle érdekes hozzávaló itthon, ráadásul Marley barátunk is újra beindult, kisebb-nagyobb fennakadásokkal. Szóval tovább tökéletesítem a tudományom és azt hiszem, hogy végképp elszakadtam a hagyományos magyar vonaltól. Persze az is igaz, hogy eddig sem a gulyás-pörkölt tengelyen pörögtem. Sőt. Szóval ez…
Összevonom a két napot mert tegnap nem volt semmi mert egyrészt olyan volt az idő, másrészt pedig munkanap volt. A 11.-12. nap elég vegyesen telt és egy nagy tapasztalással lettünk gazdagabbak. Merthogy újra megállapítottuk, hogy a portugálok errefele nem tudnak és nem is akarnak főzni. Egy katasztrófa a helyi gasztronómia! Reggel esett az eső. Persze az előrejelzés…
A Rausch egy olyan hely itt Berlinben, amit szerintem minden helyi csokiimádó ismer. Sajnos a pandémia miatt már fájdalmas hónapok óta zárva van, pedig nagyon szívesen megnézném, mit csináltak az épületükben, ami ráadásul a város legszebb terére nyílik és három emeletes.Júliusban jártam náluk utoljára, akkor igen mérsékelt volt a bent tolongók száma, ami nagyon furcsa…
Mióta rengeteg időm van viszont nem tudunk elmenni nemhogy külföldre, de még belföldre se, nincs más hátra, mint fejlesztem a főzőtudományom. „Éljen a pandémia!”Majdnem 40 éve főzök, amit elég durva így leírni, pedig ez az igazság. Még bőven alsó tagozatos voltam, amikor az első kreációim létrejöttek nagyanyám receptjei és tanácsai alapján. Gyorsan szögezzük le, hogy…
Mostanában rá vagyok kattanva az ázsiai ételekre, ráadásul mindez nem Ázsiában kezdődött, hanem miután hazajöttünk és felfedeztem, hogy tőlünk nem is olyan messze van egy szuper thai (egyébként inkább vietnámi) beülős és egyben kiülős hely is. Rövid idő alatt teljesen rákattantam az ázsiai kajákra, viszont körülbelül két év rendszeres rendelés után mást kerestem. Így jutottam…
Tenerife is megér egy mesét. 🙂 Megint fél 5-kor ébredtem, vagyis előtte egy picivel.Nem tétováztam sokat, felkeltem, felöltöztem, fogtam a batyumat és mentem a 14. emeletre írni. Reggel a legjobb írogatni egy hajón, amikor még teljesen üres minden 🙂 Néhány ember szokott csak dolgozni ilyenkor: a medencetakarítók készítik elő a medencéket és a fedélzetet is…
