Már több éve el akartam ide menni, mert láttam a képeken, hogy milyen szép hely, ráadásul nincs is messze tőlük (ahhoz képest) és most, hogy megint kilőttek a koronavírusos esetszámok (na, azért nem annyira, mint Magyarországon) és két hete csak egy kilométeres körzetbe (vagy annyira se) mentem el itthonról, így itt volt az ideje egy kis kimozdulásnak.
Strausberg Berlin mellett nem az a hely, ahol világrengető történelmi események zajlottak, még csak nem is egy hatalmas iparváros, viszont a környezete gyönyörű. Mint az egész környéket, ezt is a jégkorszak formálta, ekkor jött létre a városban vagyis mellette található két gyönyörű tó.
A város területe már időszámításunk előtt 600-ban is lakott volt, de ami ma is látható és kifejezetten érdekes volt számomra, hogy egész hosszan látható az 1200-as években épült városfal.
Egy kapualjban láttuk a város címerét. Elég beszédes 🙂
Bejártuk Strausberg óvárosát, jártunk a tóparton, a főutcán és még ki tudja hol.
A tóparton több játszótér is van, mind szuper fából készült játékokkal, ráadásul gondoltak a felnőttekre is mert elég sok mozgatható (vagyis forgatható) fekvő alkalmatosság van, ami csuda jó dolog, ha az ember csak bámulni akar ki a fejéből meg pihenni vagy olvasni.
Mivel ebéd környékén értünk oda, kerestünk egy helyet, ahol vélhetően jókat lehet enni.
Nem volt egyszerű, mert először egy tóparti haléttermet néztünk ki, amiről kiderült, hogy aznap valaki ott tartja a szülinapját, ezért az egész helyet kibérelték. Így esett a választásunk a főutcán lévő mediterrán étteremre.
Jó helynek bizonyult és az időzítésünk is megfelelő volt mert fél órával később már alig volt szabad asztal.
Jót ettünk, legközelebb is ennénk itt.
Persze aki ismer, tudja, hogy sütike nélkül nem élet az élet és mivel igen ritkán jutok hozzá, nem szokott érdekelni, hogy tej van benne, ami nekem nem jó. De ettől nem volt bajom. A cuki pont a sarkon volt, az étterem mellett.
Összefgoglalva: tök jó volt kimozdulni és Strausberg egy kellemes alternatíva Berlin közelében.
