Ilyen még nem volt a palettán, így valószínűleg a sors úgy döntött, hogy ki kell próbálnunk – és nem jártunk rosszul.
A szépséges Guadeloupe szigeten kerülgettük a dzsungelen át a vulkanikus dombokat, amikor jött a hír, hogy a francia sztrájk miatt törlik a járatunkat.
Rögtön két járat miatt lehetett aggódni: ugyanis a Pointe-a-Pitre és Párizs közötti járatunk érkezése is pont arra az időre esett, amikor már sztrájk volt, de ez egy óra alatt megoldódott, repülhettünk Európába.
A Párizs – Berlin járatnál két lehetőségünk volt: vagy áttesznek minket egy másik járatra, vagy elfogadjuk az Easyjet által adott szállást plusz ellátást, meg transzfert. Igazság szerint a másik járattal utazás nem jelentette volna azt, hogy azonnyomban repülhetünk, sőt, így az utóbbi mellett döntöttünk.
A Charles de Gaulle reptér melletti Crowne Plaza négycsillagos szálloda jutott nekünk félpanziós ellátással.
Az első feladat az volt, hogy cserkésszük be azt a helyet, ahonnan indul a shuttle busz. Ez egyszerűnek hangzik, de frissen érkezve, 5 óra időeltolódással, 30 fokkal hidegebben, majdnem 8 óra repülés után komoly feladat volt. És persze azt se felejtsük el, hogy a Charles de Gaulle reptér rohadtul nagy.
A budapesti reptér megfelel hozzá képest egy kis falu elmaradott, gyér forgalmú repterének, és ez nem túlzás.
Nem mondom, hogy kellemes volt a hideg szélben ácsorogni és várni a buszukat, de szerintem sokat elmond a helyzetről, hogy már épp leintettünk egy taxit, amikor megérkezett a busz.
A szállodában érkezéskor jelezni kellett, hogy az Easyjet fizeti a szállást, meg kellett adni a foglalási kódunkat és már mehettünk is aludni, bár még csak délután 2 óra volt.
Kaptunk vacsorát is: az első nap svédasztalos vacsora volt.
Volt minden, hideg és meleg étel is, de engem főleg a desszertek kötöttek le mert olyan finomak voltak, hogy az egész tállal meg tudtam volna enni az összeset.
Másnap a reggeli szintén svédasztalos volt, semmi panaszunk nem lehetett.
A vacsora viszont már nem svédasztalos volt, hanem közölték, hogy ez a kaja, punktum.
Saláta volt, főételnek pedig lazac párolt zöldségekkel és egy fantasztikus desszert:
Mivel ilyenkor az ember időérzéke teljesen ki van purcanva, este 10 után még elmentünk sétálni a környékre.
Kiderült, hogy a szálloda egy szállodafaluban van, ezt úgy értsd, hogy volt vagy 10-15 dög nagy szálloda egy hatalmas területen. Nyilván azért épültek néhány évvel ezelőtt zöldmezős beruházásként ide mert a szomszédos reptérre érkező 80 millió (!) utast valahol el kell szállásolni.
Mutatom miket láttunk a környéken:
Harmadnap reggel 5:20-kor indult az első shuttle busz a reptérre, és mivel több utas volt, mint a kapacitása, azonnal szereztek valahonnan egy másikat is, így már mindenki felfért és valószínűleg elérte az első gépét.
Lényeg az, hogy az Easyjet nagyon korrekt volt, köszönjük neki!